Magyarországon alig valaki dolgozik a sportban, hiába költjük rá a legtöbbet az EU-ban
2018-ban összesen 1,76 millió európai uniós állampolgár dolgozott a sportszakmában, ez a foglalkoztatottak 0,8 százalékának felel meg – adta hírül kedden az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
A kategóriába olyan munkakörök számítanak bele, mint a professzionális sportoló és az edző, de ide tartoznak olyan nem kifejezetten sportos állások is, mint a fitnesztermi recepciós vagy az iskolai sportoktató. A referenciaévhez, 2013-hoz képest 2018-ra évente 3,2 százalékkal bővült a sportban foglalkoztatottak köre az EU-ban. A szektorban foglalkoztatott nők aránya 45 százalék, ami nagyjából megfelel a teljes foglalkoztatásra vonatkozó nemi arányoknak.
De mi a helyzet Magyarországon, ahol az Eurostat 2017-es adatai szerint toronymagasan a legtöbbet költi az állam a sportra? A költségvetési ráfordítások arányában a magyar állam 2,5 százalékot, az EU-s átlag három és félszeresét költi erre a célra, a második helyezett Észtország pedig már csak 1,4 százalékot, ahogy az alábbi ábra is mutatja.
A rengeteg állami ráfordítás miatt talán nem túlzás azt várni, hogy Magyarországon a sport a foglalkoztatásban is kiemelt területté váljon, az országokra bontott adatokból azonban nem ez derül ki. A legutolsók között vagyunk, ami a sportszakmában dolgozók arányát illeti az összes foglalkoztatotthoz képest. Való igaz, hogy 2013 és 2018 között történt némi bővülés, de csak 0,1 százalékpontos, és így tavaly az összes foglalkoztatott 0,4 százaléka dolgozott ebben a szektorban. Bulgáriában ugyanez a dinamika, tehát 0,3 százalékról nőtt az arány 0,4 százalékra, Szlovákiában viszont visszaesett öt év alatt a sportban dolgozók aránya, és így jutottak el a 0,4 százalékig. Románia a sereghajtó, ahol a 2013-as 0,2 százalékhoz képest ma a foglalkoztatottak 0,1 százalékának van sporttal kapcsolatos állása.
Érdekesség, hogy a sportban foglalkoztatottak között nagyobb arányban találni fiatalokat: tavaly 38 százalékot tett ki a 15–29 évesek aránya, ami kétszerese a korosztály teljes uniós foglalkoztatásban mért 19 százalékos arányának. 2013 óta a sportban dolgozó fiatalok aránya 35 százalékról 38 százalékra nőtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Végre elárulták, mennyit keres egy átlagos magyar focista
Egy szerb vagy szlovák ligából érkező játékosnak még mindig vonzó lehet az NB1 – nem elsősorban szakmailag, inkább anyagilag, hiszen nálunk majdnem háromszorosa az átlagfizetés az ottaninak.
Itt az igazi magyar bérrobbanás: havi nettó egymillió is lehet az átlagos hazai focistafizetés
Nálunk a legnagyobb sztárok havi több tízezer eurót keresnek; a régióban csak a lengyeleknél és a horvátoknál éri meg jobban focistának lenni, mint Magyarországon.
Hirtelen befújt a szél pár milliárdot a leggazdagabb magyar focicsapatokhoz
Az NB1 elitjében a Fradi és a Videoton anyagilag is elhúzott a mezőnytől, de hogy honnan származik a költségvetésük jókora része, nem tudni, mert milliárdokat hagynak felcímkézetlenül a beszámolóikban.
