Gyorséttermekben már méregdrágán és mérsékelt áron is elérhető a műhús, az a termék, ami csak néhány éve robbant be a köztudatba, Magyarországon pedig idén kezdett elterjedni. A műhús egyre nagyobb üzletet jelent: a fogyasztók úgy érezhetik, hogy környezet- és állatbarát módon táplálkoznak, közben még a hús ízéről sem kell lemondaniuk. Legalábbis ez a hivatalos indoklás a műhúsbiznisz mögött: a marhatartás ökológiai lábnyoma nélkül ígérnek tisztább, zöldebb és drágább alternatívát, méghozzá úgy, hogy a klímapara közepette a fogyasztónak nem kell lemondania a hús ízéről. 

Sokáig csak híreket olvashattunk a borsó- szója- vagy babalapú műhúsokról, az elmúlt években viszont komoly robbanás zajlott a piacon, a gyorséttermek pedig egymás után csaptak le a műhúspogácsákra. A korábbiakban teszteltük már a Beyond Meat és a Burger King burgerét is: az előbbi nem volt túl meggyőző, az utóbbi viszont a Moszkva tér vagy Tiszakécske enyhén sörszagú estéit idézte, ami egyúttal azt jelenti, hogy itt már majdnem hússzerű élményről volt szó, legalábbis annyira hússzerűről, mint amilyet az ember egy klasszikus fémpultos-másnapos gyorsétteremben kaphat. A szerkesztőség egyöntetű véleménye szerint a mostani műhús már majdnem olyan, mint az igazi. 

Ez itt nem a tiszakécskei Strand büfé

Úgy tűnik, hogy a műhúspiacon a fejlődés töretlen, igény pedig van ezekre a termékekre, nemrégiben a német Aldi és az ugyancsak német Lidl ugyanis Magyarországon is piacra dobta a maga növényi alapú húspótlékait. Ezeket a gyorséttermi verziókkal ellentétben ugyan magunknak kell elkészítenünk, de ez nem bonyolultabb, mint kisütni egy sima húspogácsát, az eredmény pedig ízre legalábbis minden eddiginél hússzerűbbnek bizonyult. Annak ellenére, hogy a tesztre a klasszikus édes hamburgerzsemlével, elmaszatolt ketchup-mustár alappal, kötelező lilahagymával és csemegeuborkával készültünk, most álmainkban sem integetett vissza sem Tiszakécske, sem a Moszkva téri fémpultos gasztrosüllyesztő. Megbízható, bár nem túl jó hamburgereket kaptunk, egyedül a szag volt árulkodó: a konyhában zöldségfasírtot idézett, kicsit távolabb karácsonyi süteményeket, de húsra véletlenül sem hasonlított. 

Az, hogy ezeket a termékeket pontosan hova lehet sorolni a gasztropalettán, még sokak számára kérdés: a műhús a Lidlben az előhűtött húsok közé került, az Aldiban a csomagolt felvágottak között lapult, de a helyben árult hamburgerektől mindkét üzletben távol tartották. Ízre ugyan nem nagyon lehetne megmondani, hogy most egy nem túl jó húspogácsáról van szó, vagy növényi pótlékról, de az ár már árulkodóbb: ahhoz képest, hogy a Beyond Meatet aranyárban mérték, valóban viszonylag jutányosnak számít, de a növényi alternatíva még így is drágább, mint egy sima hamburgerhús. A témára rálátó szerkesztőségi vegán forrásunk szerint ez még mindig jó hír azoknak, akik tartózkodnak az állati eredetű élelmiszerektől, mert még a 227 grammonkénti 1000 forint körüli ár is jutányosnak számít a piacon (az Aldis húspogácsa 1020, a Lidlben kapható akciósan 850 forint volt, ezért két darabot kapunk).

A pogácsák méretre nagyjából azonosak, bár a Lidl Next Level névre hallgató műhamburgere valamivel vastagabbnak és színre kissé halványabbnak tűnt, mint az Aldi Wonder Burgere. Mindkét terméket grillezni és sütni ajánlják, úgyhogy azok, akik valamilyen obskurus szekta tagjaként valamiért a főtt hamburgerhúshoz ragaszkodnak, most pórul jártak. 

Növényi alapok

Az Aldi pogácsája szójafehérje alapú, vizet, szójafehérje-koncentrátumot, kókuszolajat, szójafehérjét, aromákat, kukoricakeményítőt, metil-cellulózt, sót, dextrózt, útifűmaghéjat, inulint és céklakivonatot tartalmaz – ez utóbbi felelős a hússzerű színért. 

Sütés közben illatra ez is valamiféle zöldségfasírtot idézett, a pogácsára sütött kéreg alatt viszont meglepően hússzerű textúra és íz fogadott, maga a burger pedig fűszeresebbnek tűnt, mint a másik. Mindent egybevetve itt már egy közepes bolti hamburgert kapunk vegán kiadásban, amiről nem is feltétlenül tudnánk megállapítani, hogy vajon húsból van-e. Igaz, ez elmondható egy rosszabb minőségű mirelit húspogácsáról is, de itt a vastagság meg a textúra miatt azért egy fokkal jobb minőség ugrik be.

A Lidl húspogácsája szintén kettes kiszerelésben, 227 grammos adagban érkezik, színre kissé világosabb, legalábbis egészen addig, míg az ember enyhén oda nem égeti, de oda se neki, a húson is azt szokás ilyenkor mondani, hogy csak beindult a Maillard-reakció, az a kis értékes pörzsanyag pedig direkt jót tesz az íznek. 

Ami egyébként szintén meglepően hússzerű, csak itt a fűszerezés visszafogottabb, enyhén unalmas, viszont megfelelő szószokkal, feltétekkel és egyebekkel javítható. A Lidl vegán húspogácsája vizet, savanyított csiperkegombát, finomított kókuszzsírt, zöldborsó- és búzafehérjét, repceolajat, szójafehérjét, szójalisztet, fűszereket, metil-cellulózt, sót, aromákat, zöldborsó-keményítőt, élesztőkivonatot, bambuszrostot, céklalésürítményt, kálkum-szorbátot, nátrium-acetátokat és füstaromát tartalmaz. 

A karfiol szelleme

A két termék közös gyenge pontja az illat: a sütés után két órával visszamaradt illat-sejtelem valamilyen oknál fogva karácsonyi sütiket és mézeskalácsot idéz, a tűzhely mellett pedig érdekes módon annak ellenére a karfiol szelleme lebegett, hogy egyik pogácsa sem tartalmaz ilyesmit. Az illat nélkül viszont bármelyikről elhittük volna egy balatoni büfében, hogy nem a szokásos mirelit gyíkhúsból készült, hanem látott valaha marhát. 

A mai élet elválaszthatatlan része a gyanakvás, aminek darált hús esetében már hagyománya is van, ezúttal viszont tényleg majdnem sikerült modellálni egy közepes húspogácsát tisztán növényi alapon – ráadásul a Next Level teljesen klímasemleges termékként hirdeti magát. Így aki a bolygót félti a hamburgertől, lassan már talál olyan műhúst a piacon, ami majdnem olyan, mint az eredeti.