Ez a 44 ezer éves vadászjelenet az eddigi legősibb barlangrajz
Az eddig ismert legősibb műalkotásként aposztrofálják a Nature-ben december 11-én megjelent tanulmány szerzői azt a barlangrajzot, amelyre Indonézia Celebeszként is ismert Szulavézi szigetén bukkantak még 2017 decemberében, és amelynek kormeghatározását mostanra sikerült elvégezni.
Az ausztrál Griffith Egyetem archeológusai urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legalább 43 900 éves. Az Európában feltárt legkorábbi paleolit művek ezzel szemben alig 21 ezer éve készültek.
Az egyszínű festményen legalább nyolc emberszerű figura hat állatra vadászik: az archeológusok szerint két disznóra és négy törpebivalyra.
A figurákat azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel vitték fel alkotóik a barlang falára. A régészek szerint a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy már jóval korábban megjelent az ember és állat kapcsolatának vallási, transzcendens felfogása, mint az eddig sejthető volt.
A szulavézi barlangfestmény azt a teóriát is megkérdőjelezi, hogy a paleolit művészet fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig – illetve ha így is történt, akkor is több tízezer évvel korábban kezdődött a fejlődés, legalábbis Délkelet-Ázsiában.
A 44 ezer éves alkotáson ugyanis a fejlett ábrázolási kultúra minden ismert eleme megjelenik, beleértve a figurativitást, a cselekményábrázolást, illetve a félig ember, félig állat jellegű mitologikus, vallási megjelenítést.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Egy új kutatás szerint nem igaz, hogy az ősemberek mindent azonnal behabzsoltak
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
A sör miatt kezdett földet művelni és gabonát termeszteni az emberiség – legalábbis a legújabb kutatás szerint
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.