Végleg megszavazták az EU szerzői jogi reformját, jön a linkadó és a cenzúragép

Véget ért a több mint két éve tartó huzavona az Európai Unió (EU) új szerzői jogi irányelve körül, és hiába álltak ki folyamatosan az internet történetének legendás alakjai a tervezet ellen, az Európai Parlament (EP) képviselői kedden 348-274 arányban megszavazták a szöveget, amelynek két cikkelye ellen lobbiztak keményen a techcégek.

A 11. cikkelyre linkadóként is hivatkoznak, mivel azt a gyakorlatot szüntetné be, hogy a tartalomgyártók által előállított cikkekre mutató linkeket, címeket és ajánlószövegeket ingyenesen közöljék más oldalak. Ez elsősorban a Google, a Facebook, a Twitter és a hasonló platformok ellen irányul, mivel a reformjavaslat mögött álló kiadók és médiavállalatok szerint a techcégek hasznot húznak az ő tartalmaikból – igaz, a tartalomszolgáltatók jelentős mértékben függnek a hírkereső oldalakon és a közösségi médiában megosztott linkektől, mert forgalmuk nagy részét ezek generálják. Hasonló intézkedések már buktak meg Németországban és Spanyolországban.

Keddi tüntetés, hivatalosan „gyászmenet” az irányelvet ellenzők részvételével BerlinbenFotó: Paul Zinken/dpa Picture-Alliance/AFP

Az időközben 17-re átszámozott, korábban 13-ként ismert cikkely a cenzúragépezetet takarja, vagyis azt a javaslatot, miszerint az internetes platformoknak felelősséget kell vállalniuk minden, a felhasználóik által feltöltött tartalomért. Ennek bevezetése minden techcéget (videó- és fotómegosztók, közösségi oldalak) előzetes szűrők telepítésére kényszerítene, amelyek pusztán algoritmusok alapján, még a feltöltés előtt meggátolja a jogvédett tartalmak közzétételét. Ez a cikkely a zeneipar és a Youtube csatájából nőtte ki magát, a zenészek szerint ugyanis a Google rengeteget keres az ő szerzeményeiket felhasználó videókon, de alig fizet utánuk jogdíjat. Ez a cikkely a a mémeket és a paródiákat is veszélyezteti, hiszen azok sokszor létező, jogdíjas alkotásokat használnak fel.

A kék sarokban: Tim Berners-Lee, a piros sarokban: Paul McCartney

Ez az egész már ismerős lehet az olvasóknak, hiszen tavaly már kétszer is szavaztak a reformtervezetről: bár az EP első körben, júliusban elkaszálta, szeptemberben már megszavazta azt, így egy végső körre (az EP, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa közti háromoldalú tárgyalásra) küldte, mielőtt 2019 márciusában meghozzák a végső döntést.

A végleges irányelvben már szerepel a startupoknak nyújtott nagyobb szabadság, valamint „az idézetek, a kritikák, a karikatúrák és a paródiák” védelme, így elviekben a mémek is megmenekülnének, de a szabályozás kritikusai szerint továbbra sem tiszta, hogyan tud majd egy algoritmus különbséget tenni paródia vagy mém, illetve szerzői jogokat sértő tartalmak között.

Forrás: Reddit

A szavazást megelőző lobbihadjárat finisére fordulva már szinte mindenki beszállt a kampányba, és ez inkább az irányelv támogatóinak volt jó hír, hiszen a másik oldalon már minden releváns hang (techcégek, internetes nagyágyúk) megszólalt, és nemcsak Lady Gaga számít nagyobb húzónévnek egy Youtube-elnöknél, de Paul McCartney nevével is könnyebb eladni valamit, mint Tim Berners-Lee-ével.

A szavazás után az irányelv EP-n belüli leghangosabb ellenzője, a német Julia Reda szerint az, hogy a hazájában hétvégén lezajlott 200 ezer fős tüntetés és az ötmilliónál is több aláírást gyűjtő petíció sem volt elég a parlamentnek az aggályok megfontolására, a politikaellenességet súlyosbítja. „Az a legtragikusabb az egészben, hogy itt egy új generáció, amelyik idén először szavaz európai választáson, és azt kell látnia, hogy a demokratikus tüntetés semmit sem ér, és ha geopolitikai érdekek sérülnek, akkor a tényszerű érvelés senkit sem érdekel” – mondta parlamenti beszédében.

Most a tagállamokon a sor

A Youtube közleményben jelezte véleményét: „Az EU szerzői jogi irányelvének végső változata fejlődést mutat, de továbbra is aggódunk. A 13. cikkely még mindig nem kívánt következményekkel járhat, amelyek sérthetik Európa kreatív és digitális gazdaságát. Arra kérjük az EU tagállamait, hogy tartsák szem előtt ezeket az aggályokat, miközben az új szabályok implementálására készülnek.” A küzdelem tehát folytatódik, de már tagállami szinten.

Az Európai Parlament előtt az irányelv támogatói is összegyűltekFotó: FREDERICK FLORIN/AFP

A Google Europe hasonló üzenetet fogalmazott meg, kiemelve, hogy számtalan jogilag bizonytalan esetet szülhet az irányelv, ezért a cég kész együtt működni a tagállamok döntéshozóival, kiadóival, tartalom-előállítóival és jogtulajdonosaival a nemzeti szabályozások során. De a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales is Twittert ragadott: „Te, az internethasználó hatalmas csatát vesztettél ma az Európai Parlamentben. A szabad és nyitott internetet most gyorsan átnyújtják az óriásvállalatoknak az átlagemberek kárára. Ez nem az előadók megsegítéséről szól, hanem a monopolisztikus gyakorlatok megerősítéséről.”

A technológiai fókuszú lapok általános gyászhangulatával szemben a Financial Times teljes mellszélességgel kiállt a szerzőijog-reform mellett. Ahogy a szerkesztőség vezetői által jegyzett véleménycikk is jelzi, kevés uniós kezdeményezést kísért ilyen mértékű lobbizás, amely során az egyik EP-képviselő még halálos fenyegetést is kapott. A lap állásfoglalása szerint a megszavazott irányelv egy fontos lépés annak biztosítása felé, hogy a nagy techcégek kompenzálják a médiavállalatokat a tartalmaik felhasználásáért. „Szigorú intézkedésekre van szükség, hogy megszelídítsük a digitális platformok jelenlegi vadnyugati világát” – írják.

A hivatalos procedúra formai része (az uniós tanács és a bizottság már leegyeztetett rábólintása) még hátravan, de ez egy hónapon belül várhatóan lezajlik. Onnantól 24 hónapot kapnak a tagállamok, hogy nemzeti jogszabályaik közé illesszék az irányelvet, így a gyakorlatban 2021-től léphetnek életbe az abban leírtak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: