Három év börtönre ítélték a génszerkesztett ikerlányokért felelős kínai kutatót

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Három év börtönre ítélték Kínában azt a kutatót, aki „génszerkesztett” ikreket hozott létre, hogy HIV-rezisztenssé tegye őket. He Csiankuj 2018 novemberében jelentette be, hogy CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával változtatta meg két ikerlány – Lulu és Nana – génjeit. A bejelentés nagy vihart kavart, és világszerte vitákat váltott ki a génszerkesztés etikai problémáiról.

A Xinhua kínai állami hírügynökség szerint a sencseni bíróság a letöltendő börtönbüntetés mellett 3 millió jüanra (mintegy 430 ezer dollárra) is büntette a kutatót illegális orvosi beavatkozás miatt. Kutatócsoportjának további két tagjára enyhébb büntetéseket és bírságot szabtak ki.

„A három vádlott nem jelentkezett a megfelelő engedélyekkel az orvostudomány gyakorlásához, a vagyon és a hírnév iránti vágytól hajtva szándékosan megszegték a tudományos kutatásra és az orvosi beavatkozásokra vonatkozó nemzeti szabályozást. Átlépték a tudományos kutatás és az orvoslás etikai határvonalát” – indokolta döntését a bíróság.

He kutatótársát, Csang Zsenlit két év börtönre és egymillió jüanos pénzbüntetésre ítélték, kollégájuk, Csin Csincsou másfél év börtönt kapott két évre felfüggesztve, emellett félmillió jüanos pénzbüntetést.

Valóban a hírnév hajthatta

He Csiankuj, a sencseni Déli Műszaki Egyetem 2018 végén kísérletezett összesen hét embrión. A genomszerkesztés célja egy CCR5 nevű gén volt, aminek ismert mutációi emberek milliói számára természetes HIV-rezisztenciát biztosítanak. A gyerekvállaló pár férfi tagja, állította He, ugyanis maga is HIV-pozitív volt, és szerette volna megkímélni gyerekeit, hogy a Kínában rengeteg megbélyegzéssel járó betegséget elkaphassák. Varga Máté genetikus szerzőnk értelmezése szerint azonban He magyarázata több ponton is sántít, hogy mást ne mondjunk, a két szülő a megfelelő antivirális szerek tartós szedésével gyakorlatilag nullára csökkentette volna annak az esélyét, hogy a vírus átadódjon – nem véletlen, hogy a szülőről gyerekre irányuló HIV-transzmissziót már Afrikában is igen alacsony szintre szorították. 

Bár a tudomány állása szerint ma már elméletileg szerkeszthetők az emberi gének is, a legtöbb országban morális és etikai okokból ez szigorúan tilos. Bár hivatalosan He maga is azt hangsúlyozza, hogy nem támogatná az olyan beavatkozásokat, amelyek a dizájner bébik realitása felé mozdítanák a világot, nem teljesen egyértelmű, hogy a munkája valóban más kategóriába esik-e. Inkább az látszik valószínűnek, hogy He és csoportja kerestek egy apropót, ahol kevésbé lesz vitatható, amit csinálnak, és pusztán az elsőség volt a céljuk – írta Varga Máté.

A génszerkesztésből született, néhány hete nyilvánosságra hozott tanulmány kéziratát olvasva tudósok arra következtettek, hogy He és kutatótársai nem tudták sikeresen reprodukálni a gént, amely egyes emberekben a HIV-immunitásért felel, emellett még véletlen mutációkat is kreálhattak Lulu és Nana DNS-ében.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: