A sétáló cápák mindössze 9 millió éve tanultak meg járni, ez az evolúciós alkalmazkodás diadala

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az indonéz szigetvilágban honos, apró testű, legfeljebb fél méter testhosszú cápafajok a legnagyobb természetességgel járkálnak az apálykor szárazra kerülő lagúnákban vagy a parti fövenyen. 

A rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe, azon belül is a bambuszcápafélék (Hemiscylliidae) családjába tartozó fajok meglepő viselkedését eddig is az alkalmazkodás egyik jó példájának tartották az evolúcióbiológusok. A vízi élővilág kutatásának legújabb nemzetközi eredményeire szakosodott Marine & Freshwater Research folyóiratban január 21-én megjelent tanulmány a meglepő adaptáció filogenetikai és  filogeográfiai (azaz a genetikai leszármazási viszonyok földrajzi vonatkozásaival foglalkozó) hátterét is feltárja.

Az amerikai, ausztrál és indonéz tenger- és evolúcióbiológusokból álló kutatócsoport az ismert bambuszcápa fajok DNS-ét vetette alá molekuláris filogenetikai elemzésnek, és a kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy a sétáló cápák 9 millió éve szakadtak ki a rablócápa-alakúak rendjéből, és ekkortájt mászhattak ki a szárazföldre először. Akkortájt, amikor az indopacifikusnak is nevezett dél-kelet-ázsiai óceáni térséget a tektonikus folyamatok a ma ismert formájára alakították. 

Ahhoz képest, hogy a cápák rendje 450 millió éve jelent meg, a 9 millió évvel ezelőtti fejlemény szinte friss.

Szemfoltos bambuszcápa a homokos fövenyenForrás: Wikipédia

A filogenetika mellett a kutatók filogeográfiai módszerekkel is kutatták az adaptáció elterjedtségét. Kiderült, hogy a bambuszcápák az indopacifikus régió Pápua-Új Guineát, Fülöp-szigeteket és Salamon-szigeteket is magában foglaló, korall háromszögnek is nevezett területén fejlődtek a ma ismert fajokká. Ott, ahol a tengerszint és a tengerfenék geológiai változásai során a korábban összefüggő medencék elszigetelődtek egymástól, és különálló, egyedi ökoszisztémák jöttek létre, elősegítve a ma ismert rendkívül fajgazdag és egyedi – ám a felmelegedés miatt súlyosan veszélyeztetett – élővilág kialakulását. 

Az alábbi videón látható, miféle szerzet is a sétáló bambuszcápa:

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: