A felmelegedés súlyosan tompítja a tündöklő irizáló lepkék színeit
A hőmérséklet emelkedése negatív irányba befolyásolja szaporodásban és a túlélésben egyaránt kulcsfontosságú tulajdonságot.
A hőmérséklet emelkedése negatív irányba befolyásolja szaporodásban és a túlélésben egyaránt kulcsfontosságú tulajdonságot.
Kinek a szerverén vannak az adataink? Ki tanította be az AI-modelleket, amelyekre a munkánkat építjük, és ki mondja meg, mire használhatjuk őket? Az AI-szuverenitás nemcsak államokat érint, hanem vállalatokat, intézményeket és végső soron egyéneket is – jórészt anélkül, hogy tudnánk róla.
A sikeres adaptáció számos tengeri és óceáni régióban negatívan befolyásolhatja az élelmiszerellátást és a megélhetést.
Makákó majmokkal végzett kísérlet mutatta meg, hogy képesek felismerni a zene ritmusát, mozogni rá és tartani a tempót.
A GLA8-at magyar kutatók, széleskörű együttműködésben hozták létre. Jól tűri a vízhiányt és a gyökérrendszere, hatékony víztárolása révén klímaadaptált, új búzafajták nemesítéséhez kínál lehetőséget.
A testület szerdai döntése önmagában nem jelenti a klímaügy győzelmét, de esélyt ad arra, hogy a törvényhozók bevonják a szakmai és civil szervezeteket a jogszabályok megalkotásába.
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
A Green Policy Center friss jelentése szerint a szántóföldi öntözés és a termesztett növények rossz területi szerkezete fékezi legerősebben a hazai agrárium adaptációját.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
A cápák legfiatalabb családjába tartozó bambuszcápa-félék genetikai vizsgálata derített fényt arra, mikor és miért tanultak meg ezek az egzotikus fajok szárazföldön járni.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.