A legtöbb orosz 2024 után már nem akarja Putyint látni az állam élén

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Két figyelmet érdemlő mérési eredménnyel jelentkezett a moszkvai közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ az elmúlt hetekben. Az egyik kutatásuk arra kereste a választ, hogy az orosz társadalom mit gondol az orosz-belorusz kapcsolatok jövőjéről. Ennek a felmérésnek különös aktualitást kölcsönzött az a körülmény, hogy az orosz elnök január 15-én bejelentett alkotmánymódosítási javaslatai újra a figyelem középpontjába állították „2024 problémáját”. Vagyis azt a kérdést, hogy mi lesz Putyinnal azt követően, hogy négy év múlva lejár a második egymást követő hatéves elnöki ciklusa. Számos feltételezés látott napvilágot az utóbbi időben arra vonatkozóan, hogy a Kreml miként tervezi – már amennyiben valóban ez lenne a terve – Putyin hatalmon tartását. 

Az egyik ilyen feltételezett forgatókönyv szerint Oroszország és Belarusz egyesülne és az új szövetségi államnak – miközben mindkét tagország élén saját elnök állna – lenne egy közös államfője is. Ez az utóbbi lehetne Putyin.

Civilben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök a moszkvai Vörös térenFotó: Alekszej Nikolszkij/Szputnyik

A Levada Központ felmérése azonban azt mutatja, hogy az orosz társadalom nincs elragadtatva ettől a perspektívától. Az intézet munkatársai a felmérés során négy válaszlehetőséget kínáltak fel. Ezek közül a legnépszerűbb az volt, amelyik a két ország gazdasági együttműködésének további megerősítését irányozta elő. Ezzel a megkérdezettek 44 százaléka értett egyet. Még viszonylag sokan, a válaszadók 28 százaléka támogatta, hogy a két ország közti kapcsolatok maradjanak a jelenlegi szinten. Mindeközben jóval kevesebb voltak azok, akik szerint „Oroszországnak és Belarusznak a jelenleginél is szorosabb szövetséget kell alkotniuk, élén annak közös vezetőjével. Az ezt az álláspontot támogatók aránya 13 százalékos volt. És még ennél is kevesebben gondolták úgy, hogy Belarusznak be kellene olvadnia az Oroszországi Föderációba. Ők a megkérdezettek 10 százalékát tették ki. 

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ezek az eredmények egyértelműen azt jelzik, hogy amennyiben 2024-hez közeledve a Kremlben úgy döntenének, hogy a belorusz forgatókönyvet üzemelnék be, annak elfogadtatásához még az orosz társadalmat is komolyan meg kellene dolgozni, nem beszélve a fehéroroszokról. Vagyis ez a forgatókönyv tűnhet bármennyire is ígéretesnek, de egyelőre nagyon kevesek készek azt elfogadni és támogatni. 

Mi legyen Putyinnal 2024 után?

Egy ugyancsak a napokban közreadott, hasonlóképpen a Levada Központ által készített másik felmérés eredményei pedig azt mutatták meg, hogy ha Putyin 2024 után is maradni szeretne, ezt már ma sem lenne könnyű az orosz társadalom többségével megértetni. Az Otkritije Media megbízásából végzett kutatás azt próbálta kideríteni, hogy a megkérdezettek milyen pozícióban látnák a legszívesebben Putyint 2024 után. A felmérés felettébb érdekes eredményt hozott. Annak ellenére, hogy az Állami Duma elé január 23-án beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat egyértelműen kimondja, hogy egy és ugyanazon személy csak kétszer töltheti be az Oroszországi Föderáció elnökének tisztét, vagyis elvileg a jelenlegi elnök nem lehet többé orosz államfő, mégis a válaszadók közül a legtöbben (27 százalék) azt szeretnék, ha Putyin mandátumának négy év múlva esedékes lejárta után is pozíciójában maradna. Csaknem ugyanennyien (25 százalék) voltak azok, akik azt látnák jónak, ha Putyin 2024-ben visszavonulna és nyugdíjas lenne. A megkérdezettek 11 százaléka venné jó néven, ha a jelenlegi elnök miniszterelnökként folytatná, míg 9 százaléka akkor lenne elégedett, ha Putyin a hatalompárt, az Egységes Oroszország vezetőjévé válna. A válaszadók 7 százaléka pedig azt támogatná, ha mandátuma lejártát követően eltűnne a közéletből. 

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Azt a feltételesen „kazahként” emlegetett forgatókönyvet, hogy Putyin úgy tartaná magánál a főhatalmat, ahogy kazah kollégája, Nurszultan Nazarbajev is tette elnöki posztjáról való lemondása után, vagyis valamilyen régi, de jogkörében jelentősen kiterjesztett, vagy valamilyen újonnan létrehozott intézmény vezetőjeként, csak a megkérdezettek 4 százaléka támogatta. És ugyanennyien vannak azok is, akik üdvözölnék, ha Putyin az orosz-belorusz államszövetség fejeként prolongálná hatalmát. Ugyancsak a megkérdezettek 4 százaléka látná helyesnek, ha az orosz elnök mandátuma lejártát követően valamilyen nemzetközi szervezet (az ENSZ, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, stb.) élén folytatná politikusi vagy közéleti tevékenységét.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

A fiataloknak és az időseknek jön be leginkább

A felmérés egyben azt is megmutatta, hogy Putyin két korosztály – az 55 évnél idősebbek és a 18-24 év közöttiek – körében a leginkább népszerű. Az utóbbi korosztályhoz tartozók Putyin iránti rajongását a Levada Központ vezetője, Lev Gudkov azzal magyarázza, hogy oroszországi iskolákban már hosszú évek óta a szovjet korszakot idéző retorika uralkodik. A diákok minduntalan Oroszország nagyhatalmi voltáról, az ellene szervezett nemzetközi összeesküvésről és az erős vezető fontosságáról hallanak. Majd miután ezek a fiatalok elvégzik az egyetemet, munkába állnak, családot alapítanak, vagyis kellőképpen gazdag élettapasztalathoz jutnak, elkezd a véleményük is jelentősen megváltozni. 

Gudkov azt azonban meglepetésként értékelte, hogy a megkérdezettek közel 30 százaléka azt tartaná helyesnek, ha Putyin mandátumának lejártakor „lelépne”, és magánemberként élné hátralévő éveit. Erre persze lehet azt mondani, hogy a megkérdezettek kétharmada viszont nem szeretné, ha Putyin teljesen eltűnne. Igen, ez igaz, de ez a kétharmad nagyon megosztott abban a tekintetben, hogy milyen funkcióban szeretné látni a jelenlegi orosz elnököt. Ez a megosztottság mégiscsak arra vall, hogy az orosz társadalom többsége mégsem szeretné. ha a főhatalom valamilyen formában 2024 után is Putyinnál maradna. Vagyis, ha a Kreml végül arra szánná el magát, hogy valamilyen formában meghosszabbítsa a jelenlegi elnök hatalmát, ez a lépése – legalábbis a mostani tudásunk szerint, ami persze még változhat – nem fogja élvezni az orosz társadalom többségének támogatását. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: