Az USA azt szeretné, hogy európai szövetségesei hatékonyan fel tudják venni a harcot egy agresszorral szemben mindaddig, amíg megérkeznek az amerikai erők. Ám Európa ettől még nagyon messze van.
Elkezdődött a korábban hozott rehabilitálási határozatok felülvizsgálata. Abban az országban, ahol 110, Sztálinnak emléket állító köztéri szobor és dombormű áll, talán már azt sem lesz nehéz elhitetni, hogy a terror és a kiterjedt politikai repressziók nem is voltak teljesen alaptalanok.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Szerhij Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója videóüzenetben hívta fel a figyelmet a háborús propagandagépezet működésére. Az oroszok a jelek szerint a deepfake technológiát is bevetik.
Nyugaton egyre többen találgatják, vajon megbomlott-e az elméje a világot a harmadik világháború felé sodró, fél Ukrajnát romba döntő Vlagyimir Putyinnak, miközben az orosz elnök tettei a maga szemszögéből, még ha racionálisak nem is, logikusak azért még lehetnek.
Szergej Spilkin választási matematikus számításai szerint az Egységes Oroszországra idén leadott hamis szavazatok aránya megközelítette az 50 százalékot. Ám az orosz dumaválasztások már a rendszerváltás utáni időkben sem kínálták fel annak lehetőségét, hogy a hatalmon lévőket le lehessen váltani. Az 1993-as alaptörvény olyan politikai rendszert alakított ki, amiben a végső szó mindig az elnököt illeti meg.
Kim Dzsongun kollégájával együtt arra figyelmezteti az amerikai választókat, hogy az ő beavatkozásuk nélkül is felszámolják a saját demokráciájukat. Három nagy tévécsatorna az utolsó pillanatban elállt a sugárzástól.
Az oroszok többsége nem akar szövetségre lépni Belarusszal, és azt sem szeretné, ha Vlagyimir Putyin második ciklusának lejártával, 2024 után is elnök maradna, derül ki a Levada Központ felméréseiből.