Az Eurostat a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát vizsgálta a teljes energiafogyasztásból a tagállamok kötelezően szolgáltatott adatai alapján. A 2018-as számok szerint Svédország, Finnország és Lettország áll a legjobban a témában, a hollandok viszont csupán energiaszükségletük 7,4 százalékát fedezik megújuló forrásból, ez messze a legrosszabb arány Európában. 

A kutatás szerint a 28 tagállamból 21-ben emelkedett a megújuló források aránya a 2017-es adatokhoz képest. Az EU-átlag 2018-ban 18 százalék volt, a kitűzött uniós cél a megújulók 20 százalékos használata 2020-ra. Ezt az arányt az EU egészében 32 százalékra akarják emelni 2030-ra.

A 28 tagország közül tizenketten már 2018-ban elérték a 2020-ra kitűzött célt, a szerencsések között van Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Finnország és Svédország is. 

A dobogó első három fokán álló Svédország, Finnország és Lettország közül a svédek teljesítették leginkább túl az eredeti célkitűzést, itt a felhasznált energia 54,6 százalékát fedezik megújuló forrásból. 

A kitűzött célok eléréséhez a jelenlegi adatok alapján Hollandiának kell a legtöbbet dolgoznia, de Franciaország, Írország és Nagy-Britannia is távol van még a 2020-ra tervezett arányoktól. 

Magyarország jól áll a 2020-as céllal

Négy tagállamnak hajszál híján sikerült már tavalyelőtt elérni a vállalását, közéjük tartozik Magyarország is, amely jelenleg hátulról a 9. a rangsorban, és mindössze 1 százalékponttal maradt le a 2020-as, 13 százalékos vállalásától.

Az Eurostat angol nyelvű közleményében közölt részletes adatok eközben meglepő trendre mutatnak rá Magyarországot illetően: a megújulók részesedése nem 2018-ban, hanem 2015-ben volt a legnagyobb, tehát azóta csökken a részarányuk. Igaz, az EU-csatlakozás évében, 2004-ben mért 4,4 százalékhoz képest hatalmas ugrás a 2015-ös 14,5 százalék (nem mellesleg a 2020-ra kitűzött célt is túlteljesíti).

Az Eurostatnak szolgáltatott adatok szerint ehhez képest 2016-ban 14,3, 2017-ben 13,5, 2018-ban pedig már csak 12,5 százalék volt a megújulók részaránya a teljes energiafogyasztásból Magyarországon. 

Ugyanez a trend két visegrádi országban is, Lengyelországban 0,4, Szlovákiában pedig 1 százalékponttal csökkent 2015 óta a megújulók részesedése, Magyarországon 2 százalékpontos a zsugorodás. Csehországban stagnál az arányszám 2015-höz képest, bár a köztes években volt egy kicsi visszaesés. 

A magyar megújuló nagyrészt biomassza

Az OECD 2018-ban kiadott országjelentése szerint Magyarország energiaellátásának körülbelül a kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból. (A szervezet által feldolgozott adatokat a vizsgált intézmények, illetve a kormányzat szolgáltatta.) Ráadásul az üvegházhatású gázok kibocsátása, miután 1990 és 2015 között 35 százalékkal csökkent Magyarországon, elsősorban a közlekedés, kisebb részben a mezőgazdaság miatt újra növekedésnek indult. (Fontos tudni, hogy az OECD munkacsoportja 2016-ig bezárólag gyűjtött adatokból dolgozott.) 

A megújuló energiaforrások részarányát az OECD 11 százalékra számolta ki (a bruttó végfelhasználói energiafogyasztásban 2015-ben elérte 14,5 százalékot, ami már egyezik az Eurostat adatával), ez háromszoros növekedést jelent 2000 óta. Csakhogy a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok.  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: