Ausztráliában már kétszer olyan hosszú a nyár, mint a tél
A klímaváltozás hatásai már kifejezetten érezhetők az ausztrál évszakokon – derült ki az Ausztrália Intézet által készített új elemzésből. Az ország sűrűn lakott, szubtrópusi és mérsékelt égövi részein vizsgált időjárási adatok szerint a nyár az ezredforduló óta eltelt években nagyjából egy hónappal volt hosszabb, mint a 20. század közepén. Ezzel párhuzamosan a tél lerövidült, így az utóbbi években átlagosan már csak fele annyi ideig tart, mint a nyár.
Richie Merzian, a gazdasági, társadalmi és környezeti témákat kutató Ausztrália Intézet energia- és klímaügyi igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ez nem előrejelzés, ez már maga a jelen.
A tanulmány az után született meg, hogy 2019/2020-ban mérték Ausztrália legforróbb és legszárazabb nyarát. A pusztító bozóttüzekben 33 ember vesztette életét, és becslések szerint egymilliárd állat pusztult el. Miközben a klímaváltozás nem nevezhető a tüzek közvetlen kiváltó okának, kutatók már régóta állítják, hogy a melegebb, szárazabb időjárás hozzájárulhat ahhoz, hogy a bozóttüzek gyakoribbá és pusztítóbbá válnak Ausztráliában.
A tanulmányban az 1999 és 2018 közötti napi átlag-hőmérsékleti adatokat vetették össze az ötvenes és hatvanas évekbeliekkel. A kutatók a legsűrűbben lakott területeken vizsgálták összesen 70 időjárási állomás adatait. Arra jutottak, hogy a nyárias hőmérsékletek a 21. században átlagosan 31 nappal tovább álltak fenn, míg a tél 23 nappal rövidebb ideig tartott, mint ötven évvel korábban.
A kontinens egyes pontjain, így például az új-dél-walesi Port Macquarie környékén még ennél is drasztikusabb változásokat mutatott az elemzés: ott nem 4-5, hanem 7 héttel nőtt a nyár időtartama az ötvenes-hatvanas évekhez képest.
Merzian kiemelte az elemzésből, hogy a nyár tartóssága a 2014 és 2018 közötti időszakban is nőtt: az elmúlt néhány évben már rendre kétszer olyan hosszú volt, mint a tél. Azok a hőmérsékletek, amelyek a múlt század közepén még a három hónapos nyarat jellemezték, ma már november elejétől, közepétől március közepéig kitartanak – mondta.
Ausztrália benne van az első 15-ben az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás tekintetében, amit azzal magyaráznak, hogy a gazdaság még mindig nagyban támaszkodik a szénerőművekben előállított energiára. A pusztító erdőtüzek idején Scott Morrison miniszterelnököt sok kritika érte az ország klímapolitikája miatt, de szerinte Ausztrália jobban megfelel a kihívásnak, mint a legtöbb ország, és teljesíti nemzetközi vállalásait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az ausztráliai tűzvész eddig annyi szén-dioxidot bocsátott a légkörbe, mint 116 ország egész évben
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Több mint száz veszélyeztetett fajt sodortak a kihalás szélére az ausztráliai bozóttüzek
Az még a kisebbik gond, hogy egymilliárd állat pusztulhatott el az ausztráliai bozóttüzekben. Sokkal nagyobb probléma, hogy több mint száz, zömében kizárólag Ausztráliában honos faj talán soha nem áll talpra a tűzvész után.
Általánossá válhatnak az ausztráliai tűzvészhez hasonló katasztrófák, ha a világ nem lép fel a klímaváltozás ellen
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.