Amikor a szervezet megfázással vagy influenzával küzd, rengetegen fogyasztják nagy mennyiségben a csodaszernek tekintett C-vitamint. A mai napig széles körben elterjedt hiedelem, hogy a nagy dózisban fogyasztott C-vitamin nemcsak megvéd a fertőzésektől, hanem a meglévő betegségek leküzdésében is döntő szerepet játszik. A tudományos kutatások azonban még arra sem adtak egyértelmű bizonyítékot, hogy a C-vitamin egy egyszerű nátha esetén valóban hatékony segítség lenne, a koronavírus által terjesztett COVID-19 betegség elleni küzdelemben betöltött szerepéről pedig még ennyi információ sem áll rendelkezésre.

Mindenre is jó?

Amióta Szent-Györgyi Albert az 1930-as években egy véletlennek köszönhetően felfedezte és izolálta a C-vitamint, majd 1937-ben Nobel-díjat kapott a felfedezésért, számos kutató figyelme fordult a vitamin felé. A C-vitamin immunrendszert erősítő legendája a kétszeres Nobel-díjas amerikai biokémikustól, Linus Paulingtől származik, aki szerint a vitamin nagy dózisban fogyasztva nemcsak a megfázások ellen nyújt védelmet, hanem a rák és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is jelentősen csökkenti.

A C-vitamin és az egyszerű megfázás című, 1970-ben megjelent könyvében Pauling még csupán a meghűléses megbetegedések elleni javasolja a vitamint, de az 1986-ban megjelent folytatásban, a Hogyan éljünk sokáig egészségesen című könyvben már szinte minden betegség ellen bevethető csodaszerként hirdette.

Ám hiába kiálltotta ki Pauling csodaszernek a C-vitamint, állításai az elmúlt évtizedekben lezajlott klinikai vizsgálatok során nem állták ki a tudományosság próbáját. Az orvosok és a kutatók körében a mai napig vitatott kérdés, hogy pontosan mire is jó a C-vitamin.

A megfázás hamarabb elmúlik tőle

Egy 2013-ban megjelent, számos klinikai vizsgálatot összefoglaló tanulmány szerint a C-vitamin megfázás esetén hatékonyan bevethető segítségnek tűnik. A tanulmányt megalapozó kutatás szerint a megfázás alatt fogyasztott C-vitamin a felnőtteknél 8 százalékkal, a gyerekeknél 14 százalékkal csökkentette a betegség időtartamát. Azok, akik rendszeresen fogyasztottak C-vitamint a betegség alatt, átlagosan 1 nappal hamarabb meggyógyultak. A kísérletben részt vevők napi átlagos C-vitamin bevitele 200 milligramm körül volt.

Kínai kutatók jelenleg is tesztelik, hogy segít-e a nagy dózisban bevitt C-vitamin a betegséggel fertőzöttek tünetein, és növeli-e a COVID-19 betegségben szenvedők gyógyulási esélyeit. A Vuhani Egyetem februárban indított egy kísérletet, amelyben az extrém magas dózisú C-vitamin immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálják. A résztvevők egy csoportjának szervezetébe hét napon keresztül, naponta kétszer 12 gramm (a felnőttek számára ajánlott napi bevitel 90 milligram) C-vitamint fecskendeznek be intravénásan, a többiek placebót kapnak. A kutatók ezek után megfigyelik, hogy azok, akik C-vitamint kaptak, könnyebben győzik- e le a fertőzéseket, mint a kontrollcsoport tagjai. A kísérlet eredményei legkorábban szeptemberre várhatók.

Beválik a COVID-19 ellen?

William Schaffner, a Tennessee Orvosi Egyetem virológusa szerint a C-vitamin immunerősítő hatása a mai napig vitatott tudományos kérdés, és nem egyértelmű a hatékonysága még megfázások esetén sem. Azt pedig semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a C-vitamin fogyasztása segíthet megakadályozni, hogy valaki megkapja a COVID-19 betegséget.

A koronavírus megjelenése óta a táplálékkiegészítő piacon megjelentek azok a termékek, amelyeket azzal reklámoznak, hogy védelmet nyújtanak a COVID-19 ellen. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA)  és az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FCC) már komoly szankciók bevezetését tervezi azon cégek ellen, akik ilyen módon a vásárlók megtévesztésével próbálnak haszonhoz jutni. Az Amerikai Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia szóvívője, Julie Stefanski szerint  az orvostudomány jelenleg még mindig nem tudja pontosan hogyan lehet az immunrendszert befolyásolni, hiába állítanak mást a táplálékkiegészítő cégek. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha ilyen ütemben terjed a vírus, április 3-ra elfogynak a bevethető lélegeztetőgépek Magyarországon

Fedor Anna tudomány 2020. március 17.

A cél az, hogy az aktuális megbetegedések száma ne haladja meg az egészségügy teljesítőképességét. Ha nincs egyszerre túl sok beteg, a betegek jobb ellátást kaphatnak, és a halálozási ráta is alacsonyabb lesz. Ehhez azonban időt kell nyernünk.

Mit tesz a tüdővel a koronavírus?

Gara Tícia tudomány 2020. március 13.

A halálos kimenetelű fertőzések esetében a folyadékkal teli tüdő nem képes elegendő oxigént felvenni a vérből, így drasztikusan csökken a szervezet oxigénellátása.

Influenzában is sokan meghalnak, a H1N1-et is túléltük, mi ez a felhajtás?

Bodnár Zsolt tudomány 2020. március 13.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.