A világot térdre kényszerítő SARS-CoV-2 járvánnyal szemben hirdetett harc jegyében kutatókból és gyógyszerfejlesztőkből négytagú konzorcium alakult Magyarországon, amelynek feladata a vírus megfékezésére alkalmas szer kifejlesztése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), az ImmunoGenes Kft. valamint a Richter Gedeon gyógyszergyár közös vállalkozására a kormány 300 millió forintos támogatást adott. A konzorcium vezetőjét, Kacskovics Imre immunológusprofesszort arról kérdeztük, hogyan működik majd az általuk fejlesztett gyógyszer, mikorra lehet kész és kijön-e egyáltalán 300 millió forintból.

Qubit: Milyen típusú gyógyszer kifejlesztésére kapott állami támogatást a konzorcium? 

Kacskovics Imre: Egy fehérje típusú gyógyszert fejlesztünk, amely a SARS-CoV-2 vírus hatástalanítására lesz alkalmas. Ez egy két részből álló fúziós fehérje, amelynek az egyik komponense a vírus sejtekbe vezető kapujának, az ACE2-receptornak egy szintetikusan előállított részlete, a másik komponense egy antitest molekuláris eleme (Fc-régió). Fontos, hogy a fúziós fehérjét rekombináns technológiával elő lehet állítani, ami garanciát jelent arra, hogy nagy mennyiségben lehessen gyártani.

Ráadásul több olyan klinikai vizsgálat is zajlik, amelyben már gyógyszerként vizsgálják a rekombináns ACE2-t. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a molekula alkalmazása biztonságos. A fúziós fehérje másik része, az antitest-régió pedig évtizedek óta terápiás eszköz, nem okoz kóros reakciót az emberi szervezetben. A kettő kombinációját még nem vizsgálták emberi szervezetben, és bár nem várjuk, hogy nem kívánatos reakciót okozna, a preklinikai és a klinikai tesztek elvégzése mégis szükséges ahhoz, hogy terápiára lehessen használni.

Q: Milyen hatásmechanizmussal semlegesítheti a SARS-CoV-2 vírust a szóban forgó fúziós fehérje?

K. I.: Egyfelől semlegesíteni képes a vírust, mivel annak ahhoz a részéhez (S fehérjéjéhez) kötődik, amelyen keresztül az a sejtekbe hatol, másfelől a vírus által megfertőzött sejteket is elpusztítja az általa beindított immunválasz révén. Így gyógyító és megelőző terápiaként is alkalmazható, még ha ez nem is védőoltás, mert a hatása mintegy 3-4 hétig tartana. A szerrel orvosokat és nővéreket lehetne előre kezelni, így védettek lennének a fertőzéssel szemben. 

Ha megelőző terápiaként használják, a gyógyszert szedők szervezetében a vírus az emberi sejtek helyett a fúziós fehérjéhez kapcsolódna hozzá. Ezt a gyógyszerfehérje ACE2-régiója biztosítaná, amely csaliként kötné meg a vírust, az emberi sejtek receptorai helyett. Az antitest-részlet pedig azt a célt szolgálja majd, hogy a vérben vagy a sejtek közötti extracelluláris térben keringő fúziós fehérjék hosszú ideig megtalálják a semlegesítendő vírusokat. Miután pedig a gyógyszerfehérje megköti a vírust, az immunrendszer makrofág sejtjei elvégzik a dolgukat: eltakarítják a szervezetből a fehérjékkel együtt a kórokozókat is.

A már megfertőződött embereken is segítene, a vírusok ugyanis a sejtekbe kerülve rábírják a gazdasejtet, hogy hatalmas mennyiségben termelje a kórokozó vírusokat. Amikor ezek a sejtekből kiszabadulnak, újabb megfertőzhető sejtek után néznek. Van olyan állapota a fertőzött sejtnek, hogy a felszínén a vírus is megjelenik. Ha a beteget a fúziós fehérjékkel kezeljük, ezeknek a fertőzött sejteknek a felszínéhez kapcsolódnak és beindítanak egy olyan sejtpusztító mechanizmus, amivel csökkentik a szervezetben termelődő vírusok számát, vagyis a betegség nem tud nagyon súlyossá válni. 

Előnye lenne még, hogy egy ilyen gyógyszer esetében várhatóan nem kellene attól tartani, hogy a kórokozónak kialakul egy gyógyszerrezisztens változata. Ha a vírus úgy mutálódik, hogy az ACE2-Fc fúziós fehérjéhez nem kötődik, úgy a sejtek ACE2 receptorához sem fog tudni kapcsolódni és emiatt fertőzésre, ill. betegség kialakítására is képtelenné válik.

Q: A négytagú konzorcium egyes tagjai mivel járulnak majd hozzá a gyógyszerfejlesztéshez?

K. I.: Az ötletadó ELTE elméleti és gyakorlati immunológiai, virológiai és biotechnológiai szakértelmével járul hozzá a projekt sikeréhez. A koronavírus terjedéséről, hatásmechanizmusáról és a betegség lefolyásáról már most is nagyon sok információ áll rendelkezésre, míg az ACE2-Fc fúziós fehérjéről kevés az ismeret egyelőre. Az ELTE szakértői a meglévő és új információkat monitorozzák és értékelik a konzorcium gyakorlati szakemberei számára. A Pécsi Tudományegyetem virológusainak olyan kutatólaboratórium áll a rendelkezésére, amelyben a legmagasabb fertőzőképességű vírusokkal is lehet dolgozni. Itt tesztelik majd in vitro szövettenyészeteken és in vivo állatkísérletekben az elkészült biologikum hatékonyságát. 

Az ImmunoGenes olyan génmódosított egereket és nyulakat állít majd elő, amelyek kifejezik az emberi ACE2-receptort, így vizsgálható bennük a SARS-CoV-2 fertőzés és annak potenciális terápiája a Richter által fejlesztett és megtermelt ACE2-Fc fúziós fehérjével. A vizsgálatokhoz szükséges génmódosított egeret a SARS kutatásához állítottak már elő az Egyesült Államokban, csakhogy a megnövekedett igény miatt pillanatnyilag csak előjegyzéseket vesznek fel, és gyakorlatilag kizárt, hogy hozzá tudnánk jutni ezekhez az állatokhoz.

Q: Mennyi idő múlva lehet ebből gyógyszer?

K. I.: Ha maximális kapacitáson tudunk dolgozni, akkor nagyjából 18 hónap kell ahhoz, hogy klinikai vizsgálatokat tudjunk végezni.

Q: Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az akutálisan zajló pandémiát nem ezzel a gyógyszerrel fogják megállítani.

K. I.: A jelenlegi válságot valóban nem tudja kezelni ez a terápia, mert időben nem férünk bele. De arra számítunk, hogy a válság az aktuális járvány lecsengésével sem fog megszűnni, ez a vírus nagy valószínűség szerint együtt marad az emberiséggel. Kínában ugyan megszűnőfélben van az aktuális járvány, de ez főképp annak köszönhető, hogy a kínaiak home office-ban dolgoznak, és nem lépnek az utcára. A lakosság nem fertőződött át és nem lett immunis a betegséggel szemben, így félő, hogy amikor az emberek újra visszatérnek a korábbi életükhöz, a járvány új erőre kap. A valóságban a vírustól csak úgy lehetne megszabadulni, ha mindenki átesne a fertőzésen, és az immunrendszere élethosszig termelné az antitesteket a vírus ellen, vagy ha lenne védőoltás, amely ugyanerre lenne képes. Gyógyszerre viszont még akkor is szükség lenne, mert beoltani sem lehet mindenkit. Bizonyos krónikus betegségben szenvedőket vagy olyan immunszupresszáns gyógyszereket szedő embereket, akik például szervátültetésen estek át, nem lehet oltásokkal megvédeni, így mindig lenne a lakosságnak 10-15 százaléka, amelynek szüksége lenne a gyógyszerre.

Q: A védőoltásnak nem épp a nyájimmunitás, vagyis az a lényege, hogy a beoltottak magas aránya egyúttal azokat is megvédi, akiket valamilyen oknál fogva nem lehet beoltani?

K. I.: A gyógyszer még akkor is jól jönne, ha sikerülne védőoltást kifejleszteni, hiszen sosem lehet kiszámítani, hogy a be nem oltott emberek nem betegednének-e meg.

Q: A most világjárványt okozó vírushoz nagyon hasonló SARS ugyancsak az ACE2-receptorokat használja arra, hogy az emberi sejtekbe bejusson, és ez ellen a vírus ellen már a 2000-es évek eleje óta próbálnak gyógyszert, oltást fejleszteni, nem túl nagy sikerrel. Változott azóta valami, amiből arra lehetne következtetni, hogy a mostani próbálkozások sikeresebbek lesznek? 

K. I.: A SARS és az azt követő MERS-járvány hamar lezárult, még ha a vírusok tovább éltek is, nem okoznak a SARS-CoV-2-höz hasonló problémát. Ezúttal minden ország, annak állami vezetői és tudósai azon dolgoznak, hogy az aktuális járványt megfékezzék. Efféle akarat nem övezte a korábbi, ugyancsak koronavírus által kiváltott lokális járványokat. Az akaratra azért van nagy szükség, mert a mi konzorciumunk például a világ legdrágább gyógyszerét próbálja előállítani. Az efféle antivirális biologikum ára milliós nagyságrendű, és mindössze 3-4 hétig véd, illetve gyógyít. A vakcina ezzel szemben olcsó és gyakorlatilag élethosszig tartó védettséget biztosít, így alkalmas az egész népesség kezelésére. Bízunk tehát abban, hogy az ilyen szintű kutatás-fejlesztés hamarabb meghozza a várt eredményt, és lesz védőoltásunk.

Q: Egy ennyire drága gyógyszer kifejlesztésében akkor mire elég az a 300 millió forintos támogatás, amit a konzorcium kapott?

K. I.: Ebből meg lehet tenni a kezdeti lépéseket, és fel lehet mérni azok sikerét. Elő lehet például állítani belőle a tesztállatokat, a fúziós fehérjék első generációját, és valószínűleg a sejtes kísérleteket is ki lehet belőle hozni. A projektet a legnagyobb szintű támogatás övezi, ha a kezdeti lépéseket siker koronázza, a kormány kész további támogatást nyújtani, hogy a hazai lakosság védelmét biztosítani tudjuk.

Q: Ki döntené el, hogy ki szorul rá a leginkább?

K. I.: Az életveszélyes tünetekkel küzdő, nagyon beteg fertőzöttek mellett azok szorulnak rá leginkább, akik az ellátórendszerben kezelik a fertőzötteket: az orvosok és a nővérek. A Richternek megvan a gyártókapacitása ahhoz, hogy akár az összes érintett  számára elegendő terápiás szert készítsen. De a leginkább rászorulók köre a járvány ma ismert adatai alapján nem jelent majd több millió embert, remélhetőleg néhány ezer emberről lesz szó. Biztos vagyok benne, hogy az ő kezelésükre a megfelelő forrás is rendelkezésre áll majd, éppúgy, hogy a daganatos betegek vagy a krónikus gyulladásos megbetegedésekben szenvedők kezelését is állja a TB.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: