Macskáról emberre terjed? Nyáron eltűnik? Laborban állították elő? 6 makacs tévhit a koronavírusról

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Tévhit #1: a SARS-CoV-2-t mesterségesen előállították elő

Egy a Nature-ben kedden megjelent nemzetközi tanulmányban a kutatók gyakorlatilag egyértelműen bizonyították, hogy a SARS-CoV-2 természetes körülmények között fejlődött ki, és nem emberi manipuláció eredménye. Az új vírus hetedikként csatlakozott a hat eddig már ismert koronavírus családjához:  a komoly légzési nehézségeket okozó SARS-CoV és a MERS-CoV, valamint az enyhébb tüneteket okozó nátháért is felelős 229E, NL63, OC43, HKU1 vírusokhoz. A kutatók az új vírus génszekvenálása után, az adatokat összehasonlították a már ismert koronavírusok genomjával. A vírus molekuláris szerkezetét vizsgálva megállapították, hogy a SARS-CoV-2 több ponton is eltér a már ismert koronavírusoktól, ha pedig valaki mesterségesen akart volna előállítani egy új koronavírust, akkor a már ismert vírusok valamelyikéből indult volna ki, és azt manipulálta volna. A tanulmány tehát erős bizonyítékokkal cáfolja a mesterséges eredetet, ugyanakkor hivatkozik olyan dokumentált esetekre, amelyekben a SARS-CoV (és nem a mostani járványt okozó SARS-CoV-2) laboratóriumból szabadult ki véletlenül – a kutatók ezt nem tartják valószínűnek, de szerintük ennek lehetőségét most is vizsgálni kell.

Tévhit #2: nem veszélyesebb, mint az influenza

Tény, hogy a legtöbben, akik megfertőződnek az új koronavírussal, enyhe, influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon. A COVID-19 betegség számos jellemzője azonban – fertőzőképesség, halálozási ráta, lappangási idő – jelentősen különbözik az influenzáétól. Míg egy influenzás beteg átlagosan 1,3 beteget fertőz meg, a koronavírus esetében ez a szám 2-2,5. Az influenza lappangási ideje ( a betegség első tüneteinek fellépéséig eltelt idő) is jóval rövidebb: 1-4, míg az új koronavírusé 1-14 nap.  Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO járványügyi szakértője, Bruce Alyward szerint a SARS-CoV-2 vírus által okozott megbetegedések halálozási aránya jelenleg nagyjából 1 százalékra tehető, míg az influenzáé 0,1.  

Tévhit #3:  a koronavírus csak az idősekre veszélyes

Bár a világ még csak most ismerkedik a COVID-19 hatásaival, az esetek többségében úgy tűnik, hogy azok a fiatalok, akik egészségesek, és nem szenvednek semmilyen alapbetegségben, általában nem mutatnak komolyabb tüneteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy rájuk ne lenne veszélyes a betegség. A COVID-19 az egészséges fiataloknál is nagyobb eséllyel okoz súlyos légzési nehézséget, mint az influenza, és azok az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik nagy mértékben vannak kitéve a vírusnak, külön kockázati csoportot jelentenek. A fiatal, egészséges emberek felelőssége leginkább abban jelentkezik, hogy a közösségek kerülésével ne adják tovább a vírust. Nagyon fontos, hogy bár nagy valószínűséggel nem mutatnak tüneteket, kulcsszerepet játszanak a járvány terjedésének megfékezésében. 

Tévhit #4: nyáron a meleggel eltűnik a vírus

A járványügyi szakértők véleménye nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy mennyire érzékeny a SARS-CoV-2 az éghajlati változásokra. Kínai kutatók szerint a vírus terjedésének ideális hőmérséklete 8,72 Celsius-fok, ezért a melegebb éghajlatú országokban kevésbé terjed a fertőzés. A WHO szerint azonban a legfrissebb adatok  nem támasztják alá ezt az elméletet: úgy tűnik, hogy ennek a vírustörzsnek a terjedése független az éghajlati viszonyoktól, és az időjárás melegedésével nem várható számottevő csökkenés a fertőzés terjedésének ütemében. A Harvard Egyetem közegészségügyi karának professzora szerint bár elképzelhető, hogy a meleg beköszöntével szerény mértékben csökken a fertőzéses esetek száma, komoly változást nem lehet várni. Más kutatók, így Müller Viktor, az ELTE TTK Elméleti Biológiai és Ökológiai tanszékének tudományos munkatársa is azt állítják, hogy nyáron kis mértékben lassulhat a vírus terjedése, és hasonló eredményekre jutott egy MIT-s, egy közös spanyol-finn és egy korábbi kínai kutatás is.

Tévhit #5: a háziállatok is terjesztik

Bár hétfőn elhunyt az a 17 éves törpespicc, aki egy már gyógyult hongkongi beteggel volt házi karanténban február 26-a óta, a tulajdonos nem engedélyezte a kutya boncolását, ezért nem derült ki, hogy pontosan mi okozta az állat halálát. Az Amerikai Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention) szerint a vírus emberről emberre terjed, és jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy kutyák vagy macskák is terjeszthetnék a COVID-19 betegséget.

Tévhit #6: hónapokon belül elérhetővé válik a védőoltás

Bár a kutatók folyamatosan dolgoznak az új koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén, a legderűlátóbb  forgatókönyv szerint is még legalább egy évre van szükség, hogy bármilyen oltóanyag eljusson az engedélyezésig. Anthony Fauci, az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet vezető immunológusa és járványügyi szakértője a héten élőben jelentette be a Facebookon, hogy 65 nappal a vírus génszekvenálása után beadták a kísérleti oltóanyagot az első önkéntesnek. Fauci szerint normál esetben egy védőoltás kifejlesztése, beleértve a tesztelési és engedélyeztetési folyamatokat akár 5 évig is eltarthat, és bár a mostani vakcina esetében a kutatás rakétasebességre kapcsolt, még így is minimum 12-18 hónapra lesz szükség a hatékony és biztonságos oltóanyag forgalomba kerüléséig.  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: