A járvány bölcsője, Hupej újra szabad, de egyáltalán nem biztos, hogy a vírus nem fertőz tovább
Kína szerdától feloldotta azokat a szigorú korlátozásokat, amelyeket a koronavirus-járvány miatt vezetett be januárban a fertőzésben leginkább érintett Hupej tartományban. Vuhan városban, ahol a múlt év végén felütötte fejét a vírus, április 8-ig biztosan marad a lezárás, bár hétfőn már ötödik napja nem jeleztek új esetet. Kína egészében már a múlt héten oldották a korlátozásokat, és elrendelték, hogy a gyárakban is álljon vissza a termelés a korábbi szintre.
Kína kedden jelentette be, hogy feloldja a Hupej tartomány több mint 50 millió lakosára vonatkozó intézkedéseket, amelyeket fokozatosan is enyhítettek már az elmúlt napokban. Szerdától a hupejiek – ha egészségesek – szabadon mozoghatnak, és néhány repülőteret és vasútállomást is újra megnyitottak.
Az iskolák ugyanakkor továbbra is zárva tartanak.
Már csak behurcolt esetek
Kínában az utóbbi napokban belföldi fertőzésből csak egy esetet regisztráltak (egy Kuangtung tartománybeli beteget egy beutazó fertőzött meg), miközben a Nemzeti Egészségügyi Tanács 47 újabb behurcolt esetről tud. Ezzel az importált fertőzések összesített száma 474-re nőtt, nagy többségben külföldről hazatérő kínai állampolgárokról van szó. Az országban továbbra is csökken a koronavírus-fertőzöttek száma.
A hatóságok szerdai bejelentése szerint szerdán további négy ember halt meg COVID-19 miatt, közülük hárman Hupej tartományban. Kínában összesen 81 200-an fertőződtek meg a vírussal, a halálesetek száma 3281. A fertőzések számát eddig egyetlen másik ország sem érte el, de a halálesetek számát illetően más a helyzet: Olaszországban már több mint kétszer annyi áldozata van a COVID-19-nek, mint Kínában, és Spanyolországban is több a halott már, mint Kínában volt.
Kétségek
Kínában ugyanakkor aggodalmat vált ki a behurcolt esetek magas száma, sokan tartanak második fertőzési hullámtól. Több városban szigorú karanténszabályokat vezettek be a külföldről érkezőkre, a Pekingbe tartó nemzetközi járatokat pedig olyan repülőterekre irányítják, ahol az utasok automatikusan áteshetnek a vírusteszten.
Az biztos, hogy a mostani járványhelyzet Kínában – köszönhetően a széleskörű tesztelésnek, a karanténintézkedéseknek és az elkülönítésnek – már nyomokban sem emlékeztet az egy hónappal ezelőttire, amikor már az is eredmény volt, hogy egy nap kétezernél kevesebb új fertőzöttet regisztráltak. Ugyanakkor az elemzők és a kínaiak maguk is kétségbe vonják a betegség terjedéséről szóló optimista hivatalos adatokat, a zérót közelítő terjedési rátát, és aggódnak, hogy a politikai vezetés alárendeli a járvány elleni védekezést a gazdasági érdekeknek.
Egy 26 éves vuhani lakos, Vang a Guardiannek azt mondta, tart tőle, hogy még mindig rengeteg tünetmentes hordozó él Vuhanban, és ha mindenki visszamegy dolgozni, mindenki megfertőződik. Egy másik lakos kétségbe vonja a hivatalos adatokat, mert úgy gondolja, „ez a járvány nem fog csak úgy elmúlni”.
A hongkongi közszolgálati csatorna, az RTHK hétfőn arról adott hírt, hogy vuhani kórházak – nem hivatalos hírek szerint – nem voltak hajlandóak olyan pácienseket tesztelni, akik jellemző tünetekkel jelentkeztek. A japán Kyodo News pedig a múlt hét végén tette közzé egy vuhani orvos véleményét, aki szerint manipulálták az esetszámokat, mielőtt Hszi Csinping elnök a helyszínre látogatott.
Az állítólagos új vuhani fertőzésekről szóló hírek annyira tartották magukat a közösségi médiában, hogy a hatóságok részletes közleményt adtak ki, amelyben egyesével cáfolták az eseteket.
Statisztikai különcségek
A kínai járvány lecsengésével kapcsolatos kétségek oka az is, hogy ott másképp osztályozzák a betegeket: a WHO ajánlása szerint akinek pozitív lett a vírustesztje, beleszámít az esetszámba, Kínában azonban a tünetek nélküli vírushordozók nem szerepelnek a végső összesítésben. A vuhani egészségügyi bizottság ezt azzal indokolta, hogy a tüneteket nem mutató fertőzötteket is 14 napra karanténba helyezik, és ha ez idő alatt mégis jelentkeznek a tünetek, ők is igazolt COVID-19-beteggé válnak – ám az ilyen betegek nagy többsége magától is meggyógyul.
A kínai rendszert amiatt is szokták bírálni, hogy a gyógyult betegek, akiknek újra pozitív lesz a tesztjük, nem számítanak bele a statisztikába. A vuhani karanténkórházakból származó adatokra hivatkozva az állami Global Times azt írta, hogy 5-10 százalékra tehető azoknak a gyógyult betegeknek az aránya, akiknek utóbb mégis pozitív lett a tesztjük. Korábban hupeji tisztviselők mondták, hogy az ilyen betegek már nem számítanak új fertőzöttnek, hiszen egyszer már megszámolták őket.
Bár a hivatalos álláspont szerint Vuhan környékén már nem látni olyan esetet, hogy tünetmentes fertőzött adná át egy másik embernek a kórt, egy neve elhallgatását kérő orvos a kínai járványügyi központból azt mondta a Caixin nevű kínai lapnak, jelen pillanatban sem meghatározható, hogy a vírus terjedése teljesen megállt-e Vuhanban. Az orvos szerint még mindennap előfordul néhány tünetekkel is járó új eset.
A South China Morning Post betekinthetett olyan dokumentumokba, amelyek szerint állítólag február végéig 43 ezer olyan aszimptomatikus eset fordult elő, amelyet nem vettek bele a hivatalos, több mint 80 ezer megbetegedésről szóló statisztikába, igaz, az érintetteket legalább karanténba helyezték.
„Nem igazán tudunk megbízni a kínai kormánytól származó adatokban”
A mostani hupeji sikersztori hitelességét megkérdőjelezi természetesen az is, hogy Kína kezdetben titkolni próbálta a vírus terjedését, és végig a válság idején cenzúrával próbálta elfojtani a vitát. „A decemberi és januári titkolózás után nem igazán tudunk megbízni a kínai kormánytól származó adatokban, ahhoz erősebb és hihetőbb bizonyítékokra lenne szükség” – mondta a Johns Hopkins Egyetem politikai gazdaságtannal foglalkozó munkatársa, Ho-fung Hung.
Március eleje óta a kínai kormány számára látványosan az vált prioritássá, hogy megmentse a gazdaságot egy olyan évben, amikor Kína koronavírus nélkül is alulteljesített volna. Egy munkacsoport azért járja az országot, hogy ellenőrizze, mennyire követik a pekingi utasításokat a két prés között – a termelés újraindításának kényszere és az új fertőzések elkerülése – őrlődő helyi hatóságok.
Victor Shih, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) politológus munkatársa szerint a kínai vezetés most nagyon nagy hangsúlyt fektet a gazdaság újraindítására. „Ennek egyik módja, hogy titkolják a fertőzéses eseteket, miközben a háttérben mindent megtesznek, hogy nyomon kövessék és megállítsák a vírus terjedését. Ez ugyan újabb fertőzési hullámot hozhat magával, de úgy látszik, a kínai kormány vállalja ezt a kockázatot.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: