Romba döntötte a járvány a kínai termelést, bajban az Apple, az Adidas és a Coca-Cola
A világ második legerősebb gazdaságával rendelkező Kína már a koronavírus-járvány megjelenése előtt sem szárnyalt, és bár az Egyesült Államokkal vívott vámháborút egy januári megállapodás enyhítette, a COVID-19 megjelenése, a karanténhelyzet és a gyárleállások miatt idén (a mérések 1989-es kezdete óta) először csökken az ország GDP-je az előző év ugyanezen időszakához képest – a negyedéves adatokhoz még meg kell várni a márciust, de az várhatóan nem sokat változtat az összképen.
A kiskereskedelmi forgalom 2020 első két hónapjában 20,5 százalékkal esett vissza a 2019. január-februári eladásokhoz képest, ami elég meredek még az előrejelzések mediánjához (4 százalék) képest is. Az éttermeket sújtotta leginkább ez az időszak, 43,1 százalékos csökkenéssel, de az arany és ezüst ékszerek (41,1 százalék), az autók (37 százalék) a bútorok (33,5 százalék) és a ruházati termékek (30,9 százalék) eladásai is nagy mértékben csökkentek – egyedül az alapvető élelmiszerek (9,7 százalékos növekedés), az italok (3,1 százalék) és a gyógyászati termékek (0,2 százalék) fogytak jobban, mint tavaly ilyenkor.
Mire helyreáll a kínai gazdaság, a világ többi részén áll le a fogyasztás
Hszi Csin-ping kínai elnök februárban arról beszélt a kommunista párt legfőbb vezetői, a Politikai Bizottság előtt, hogy az ország elsődleges feladata a járvány megállítása, de aztán neki kell állni a kitűzött fejlesztési célok megvalósításának, amelyek legfőbb pontja a kínai gazdaság méretének megduplázása az évtized végéig – ehhez a kormány szerint évi 5,5 százalékos növekedésre lenne szükség. A szakértők szerint ez álomnak is túl szép.
Mivel az országban számos gazdasági szempontból fontos területet teljesen lezártak és kijárási tilalmat rendeltek el, a kínai holdújév ünnepségeinek idejére a szülővárosukba hazatért munkások nem tudtak visszautazni a munkahelyüket adó területekre – a gyárakban dolgozók gyakran más tartományokban kapnak állást, és évente jó, ha egyszer haza tudnak utazni. Sokan még akkor is hetekre kiesnek a munkavégzés alól, ha sikerül visszautazni a gyárak helyszínére, mivel a komolyan vett, kötelező ellenőrzések miatt karanténba kerülhetnek.
„Mire Kínában visszaállhat a termelés a tavalyi szintre, a globális kereslet csökkenni fog, az Egyesült Államokból és Európából biztosan. Európa recesszió szélén áll, az amerikai gazdaság pedig ugyan erős, de nagyon sebezhető a koronavírus hatásai által” – mondta a CNBC-nek Steve Cochrane, a Moody's Analytics pénzügyi elemzőcég Ázsia-szakértő közgazdásza. Mivel a járvány ezek mellett olyan fontos kereskedelmi partnerországokban is kitört, mint Japán vagy Dél-Korea, a kínai gazdaság az elemzők szerint nem számíthat a V-alakú válságokra jellemző kilábalásra, vagyis a gazdaság élénkülésének üteme lassabb lesz, mint a visszaesésé.
Ennek értelmében arra számítanak, hogy Kínában a termelés legelőbb április közepén állhat vissza a normális szintre, de a gazdasági hatásokat a fogyasztás mértékében történő változások is befolyásolják, és ezt egyelőre nem tudják hosszabb távra előrejelezni.
Elengedni Kínát
Az év első két hónapjában Kína exportja dollárra számított értékben 17,2 százalékkal esett vissza, míg az Európával folytatott kereskedelem értéke 14 százalékkal, a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelemé pedig 19 százalékkal csökkent. A holdújév miatt ez a két hónap általában is gyengébb, de a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint a járványügyi intézkedések miatt most a márciusi számok sem lesznek jobbak. Kína gazdasága három pillérre épül: az exportra, az ingatlanpiacra és az infrastruktúrára – mivel az első kettő kilátásai erre az évre nem túl fényesek, az országban várhatóan idén felpörögnek az infrastruktúra-fejlesztések.
Február utolsó hetében az amerikai Dow Jones index és a londoni értéktőzsde is a legrosszabb eredménnyel zárt a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság óta, ami nagyban köszönhető annak, hogy a nyugati cégek túlzottan támaszkodnak a kínai beszállítóikra – egy felmérés szerint például az amerikai cégek 75 százalékát érinti az ellátási lánc koronavírus miatti borulása.
Ráadásul a nagyvállalatok körében gyakorlatilag nincs olyan vezérigazgató, aki képben lenne a cég teljes ellátási láncával. A Müncheni Egyetem készletgazdálkodási szakértője szerint például egy Volkswagen méretű multinacionális cégnek 5000 beszállítója van, és azok egyenként további 250 beszállítóval dolgoznak, vagyis a nagyobb multikat több mint egymillió beszállító látja el, amelyek többségét a cégvezetők sem ismerik. A Dun & Bradstreet adatelemző cég számításai szerint globális szinten 51 ezer olyan vállalat van, amely legalább egy közvetlen vuhani beszállítóval dolgozik, de világszerte legalább 5 millió cégnél találtak másodlagos beszállítót a COVID-19 epicentrumából – a legnagyobb amerikai vállalatokat listázó Fortune 1000-ből így 938 cég rendelkezik vuhani kapcsolatokkal.
A kényelmes és olcsó működést biztosító, Kína-központú globális ellátási lánc tehát hiába hajt hasznot a nyugati cégeknek, válsághelyzetben csak halmozza a bajt, hiszen minden érintett cég egyszerre keresi az alternatívákat, amelyek épp azért nagyon szűkösek, mert a fél világot ellátó kínai gyárak uralma miatt ki sem tud alakulni egy egészséges versenyhelyzet.
Pedig akár a 2011-es fukusimai földrengések következtében kialakult helyzetből is lehetett volna tanulni. A katasztrófa előtt Japán fukusimai régiójában gyártották a világon felhasznált szilícium lapkák 22 százalékát, valamint az autóalkatrészek, a lítium akkumulátorok és a folyadékkristályos kijelzők elektromos fóliáinak jelentős hányadát, de ezek termelése a földrengések után hirtelen leállt.
Bár Fukusima után több vállalat szervezte át többszereplősre az ellátási láncát és halmozott fel készleteket bizonyos kritikus termékekből, ahogy egyre távolabbi emlékké vált a katasztrófa, úgy állt vissza minden a szokásos mederbe, hiszen a kiszámíthatatlan és ritka összeomlások számításba vétele nem fért bele a haszonelvű, negyedéves jelentésekre támaszkodó, az olcsó külföldi munkaerőt és szállítási költségeket előnyben részesítő cégműködésbe.
Ezt a gondolkodást erősíti az az elmélet is, hogy amennyiben egy cég túlél egy hasonló összeomlást, akkor hosszú távon kisebb gazdasági károkat okoz egy néhány hónapos visszaesés, mint ha az ellátási lánc átszervezésével tartósan drágább beszállítókkal dolgozna. Csak ehhez túl is kell élni azt az összeomlást, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre több szélsőséges időjárási jelenségtől kell tartani, amely még több, gyárleállásokkal is fenyegető katasztrófát idézhet elő.
Cipők, autók, Baby Yoda
Szinte nincs olyan iparág, amely ne szenvedte volna meg a kínai gazdaság leállását.
A Coca-Cola például Kínából szerzi be az energiamentes édesítőszereinek (szukralóz, aszpartám) nagy részét, és a cég közleménye szerint a felhalmozott készletek és a kisebb amerikai beszállítók csak rövid távon tudják kielégíteni a cukormentes termékek iránti keresletet. Az amerikai cipőforgalmazók szövetsége szerint az Egyesült Államokban eladott cipők 99 százaléka importált, és ezek 70 százalékát Kínából szállítják az országba, és az Adidas már jelezte is, hogy 1 milliárd dolláros kiesést vár az első negyedévtől a koronavírus miatt.
Az autóalkatrészek hiánya miatt a Fiat Chrysler és a General Motors is gyárakat kényszerült ideiglenesen bezárni Európában és az USA-ban; a játékgyárak leállása miatt Baby Yoda nélkül maradt a nyugati világ; míg a techvilágban az Apple az iPhone-alaktrészek, a Facebook pedig az Oculus VR headsetek készleteiben szenved hiányt. Igaz, a szintén Kínára támaszkodó amerikai csipgyártók (Qualcomm, Inter) arról számoltak be, hogy ugyan ők is készlethiányban szenvednek, de cserébe a termékeik iránt is csökkent a kereslet, így ki tudják szolgálni a partnereiket.
De Kína a gyógyszeriparban is hasít: az Egyesült Államok antibiotikum-, C-vitamin-, ibuprofén- és hidrokortizon-készleteinek 90 százalékát kínai cégektől szállítják. „Ha Kína úgy dönt, hogy leáll a gyógyszereink alapvető összetevőinek exportjával, akkor a gyógyszertáraink polcai hónapokon belül kiürülnek, az egészségbiztosítási rendszerünk pedig működésképtelenné válna” – mondta Rosemary Gibson bioetikus, aki könyvet is írt annak veszélyeiről, hogy az USA gyógyszerkészletei ilyen mértékben függnek Kínától.
Erre ráadásul Kína is rájátszik, az állami hírügynökség nemrég egy olyan írást közölt, amely szerint a világ hálával tartozik Kínának, hogy gyógyszerekkel és orvosi maszkokkal látja el a világ többi részét, de ehelyett csak a vírus terjesztésével vádolják az országot.
