Antitestek, stabil vírus, kiút a járványból – mi mindent derített ki a tudomány ezen a héten a koronavírusról?
Olyan kórokozó miatt él ma az emberiség egyharmada a szabad mozgásában korlátozva, amelyet egyelőre még kevéssé ismerünk. Kutatók világszerte azon vannak, hogy minél több minden derüljön ki a SARS-CoV-2 vírus természetéről, és hétről hétre újabb eredményekkel állnak elő, amelyek segíthetnek abban, hogy a jelenlegi helyzet mielőbb a jó irányba változzon.
Íme az elmúlt hét főbb tudományos eredményei COVID-19-ügyben.
Jönnek az antintesttesztek
Az olcsó és gyorsabb antitesttesztek azt vizsgálják, hogy egy-egy ember vérében megjelentek-e azok a fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer a vírusra adott válaszként termel. Ezáltal kideríthető, hogy valaki korábban (esetleg észrevétlenül) átesett-e a COVID-19 betegségen, ami nagyon fontos lehet egy következő fertőzési hullám hatékonyabb kivédésében. New York államban azzal is próbálkoznak, hogy gyógyult koronavírusos betegek véréből adnak fertőzötteknek, és ezt épp azért teszik, hogy az antitestekben gazdag vérrel a megfelelő immunválaszokat váltsák ki. Ha az antitesttesztekkel reprezentatívan és véletlenszerűen szűrnék a lakosságot, azzal fel lehetne mérni az immunitás szintjét, így az emberek adott esetben fokozatosan visszatérhetnének a munkahelyükre. Néhány helyen máris használják az antitestteszteket, de egyelőre nehéz a volument növelni, részben azért, mert ezt a tesztet a fertőzés után néhány héttel kellene elvégezni.
Ezzel párhuzamosan több cég dolgozik olyan teszteken is, amelyeket otthon lehet elvégezni, akárcsak a terhességi teszteket. A brit kormány a héten letette a voksát az otthoni tesztek mellett, legalábbis erre utal, hogy 3 és fél milliót vásárolt belőlük, és a tervek szerint először az egészségügyi dolgozók, majd a civilek számára teszi elérhetővé ezeket. Egy meg nem nevezett prototípust a héten oxfordi kutatók ellenőriznek, a minősítés a teszt teljesítményén áll vagy bukik. Chris Whitty, a brit tisztifőorvos szerint csak egy dolog rosszabb a szűretlenségnél: ha az embert rossz tesztnek vetik alá. Spanyolországban a héten 9000 darab Kínában gyártott koronavírustesztet vontak vissza, mert mindössze 30 százalékos volt a találati rátájuk. Törökországban és Csehországban ugyancsak ki kellett iktatni gagyi kínai teszteket.
A Covid-19 hat a szaglásra és az ízlelésre
Egyelőre nem tudományos tény, de egyre gyakoribb orvosi tapasztalat, hogy sok betegnél a szaglás és az ízlelés megváltozása, illetve elvesztése lehet a koronavírus-fertőzés egyik első tünete. Ezen a héten a brit fül-orr-gégészek szövetsége közzé is tette ezt a tapasztalatot Dél-Koreából, Olaszországból és Kínából származó adatokra hivatkozva, és a WHO is azt közölte, hogy szakértői vizsgálják a lehetséges összefüggést, de még nincs kész válaszuk.
A brit kórházakban mindenesetre többen jelentkeznek mostanában ezzel a tünettel, Olaszországból viszont az a biztató hír érkezett, hogy a tapasztalatok szerint a kellemetlen tünet csak átmeneti, és gyógyulás után kisvártatva visszaáll a szaglás és az ízelés is.
Stabilnak tűnik a vírus
A koronavírusok általában nem mutálódnak gyorsan, és ezen a héten ez a tulajdonság a mostani járványt okozó SARS-CoV-2-nél is tudományos megerősítést nyert. Egy kutatócsoport a Johns Hopkins Egyetemen ezer minta elemzése közben csak 4-10 különbséget talált az Egyesült Államokban most fertőző vírusok, valamint a Vuhanban izolált eredeti változat között. Hasonló eredményre jutott ezen a héten egy olaszországi elemzés is.
Mindennek azért van jelentősége, mert ha a vírus stabil, a világ okkal reménykedhet benne, hogy ha egyszer kifejlesztik a vakcinát, az legalább egy ideig hatásos marad. Arra azonban még félig megnyugtató választ sem talált a tudomány, hogy mennyire stabil az emberi immunválasz, amit az új koronavírus vált ki, és hogy vajon az egyszer már megfertőződött emberek hosszú távon védetté válnak-e.
A kiút stratégiája
Egyre halványabb a remény, hogy az élet akár pár héten belül visszatérhet a normális kerékvágásba, mert a modellek arra utalnak, hogy a korlátozó intézkedések és az önkéntes karantén csak akkor hozza meg az elvárt hatást, ha hónapokig fennáll. A Lancetben a héten publikáltak egy tanulmányt, amely arra utal, hogy ha Vuhanban már akkor feloldották volna a lezárásokat, amikor az esetszám hirtelen meredek csökkenésnek indult, Kína már javában készülhetne a járvány újabb, júniusban tetőző hullámára. A leginkább érintett kínai tartománnyal, Hupejjel ellentétben azonban Vuhanban április elejéig érvényben maradnak a korlátozások, és ettől számítások szerint az várható, hogy 2020 végéig 24 százalékkal kisebb lesz az új esetek átlagos száma. (Más kérdés, hogy a Kínából és egyéb diktatúrákból jelentett hivatalos halálozási és esetszámok egyre kevésbé tűnnek hitelesnek.)
A Magyarországon szombattól bevezetett kijárási korlátozás április 11-ig marad első körben érvényben.
A férfiakat inkább veszélyezteti a COVID-19
Egyre több adat van arról, hogy a férfiak körében több áldozatot szed az új koronavírus okozta betegség, mint a nőknél. Ezt először Kínában figyelték meg, ahol a központilag igazolt adatok szerint a férfiak körében 2,8, míg a nőknél 1,7 százalékos volt a halálozási ráta, majd a járványban egymás után érintetté vált országokból hasonló adatok jöttek, Spanyolországból például ezen a héten közölték, hogy mintegy kétszer annyi férfi, mint nő válik a vírus áldozatává.
A különbséget eleinte azzal magyarázták, hogy Kínában rengeteg férfi dohányzik, míg a nőknek csak egy kis töredéke, de ez a magyarázat gellert kapott, amikor kiderült, hogy a nemek közötti különbség ott is fennáll, ahol a nők és a férfiak hasonló hányada dohányos. A kutatók most tovább keresik az okokat, például azt is vizsgálják, hogy a nők szervezete jobb immunválaszt ad-e a kórokozóra. De a biológiai tényezők mellett életmód- vagy viselkedésbeli faktorok is közrejátszhatnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
