Indiától Mexikóig ész nélkül locsolják a fertőtlenítőt az utcára, de van ennek értelme?

2020.03.31. · majom

A Reuters beszámolója szerint amellett, hogy a COVID-19 által leginkább sújtott területeken szkafanderbe öltözött emberek locsolják a fertőtlenítőt az utcán Indiától Mexikóig, Indonéziában már drónokat is bevetettek, hogy fertőtlenítőt permetezzenek Surabaya városa fölött. 

Dale Fisher, a WHO járványügyi szervezete, a Global Outbreak Alert and Response Network virológusa szerint ez nem feltétlenül jó ötlet. 

Surabaya polgármesterének szóvivője szerint azért van szükség a fertőtlenítő permetezésére, mert a vírus bárhol ott lehet, Fisher szerint viszont ennél sokkal többet segítene, ha az emberek betartanák a higiéniai előírásokat, gyakran mosnának kezet, nem nyúlnának az arcukhoz, és tartanák a távolságot. A gyakran megérintett felületeket szerinte is fertőtleníteni kell, de úgy gondolja, hogy a járda és az úttest nem tartozik ezek közé. 

photo_camera Fertőtlenítik a motorosokat is Surabayában Fotó: JUNI KRISWANTO/AFP

Paul Tambyah virológus is eredményesebbnek tartja a liftgombok, kilincsek és korlátok célzott tisztítását – arról nem is beszélve, hogy az így szétlocsolt rengeteg fertőtlenítő környezetszennyező, és a fertőtlenítést végző munkások egészségét is veszélyezteti. 

Ész nélkül locsolják

A fertőtlenítéshez általában hígított nátrium-hipokloritot (röviden: hipót) használnak. Ez Juan Leon, az amerikai Emory Egyetem környezetkutatója szerint ugyan elpusztítja a vírust, de inkább beltéren van haszna: ahogy rámutatott, viszonylag kevesen nyalogatják a parkban a fákat vagy a városban a járdákat, a hipó viszont irritálja a szemet és a tüdőt. 

photo_camera Tűzoltók fertőtlenítenek Indiában Fotó: ARUN SANKAR/AFP

Az ECDC a továbbiakban is javasolja a hipó használatát, de az európai járványügyi szervezet szerint is érdemesebb beltéren használni a fertőtlenítőszert – arról nem is beszélve, hogy egy amerikai kutatás szerint azoknál az ápolóknál, akik gyakran tisztítottak ezzel a szerrel, és éveken keresztül folyamatosan ki voltak téve a hatásainak, gyakrabban alakult ki a COPD nevű krónikus tüdőbetegség. 

A hipó Wiku Adisasmito indonéz közegészségügyi szakember szerint sem tesz jót az embernek: irritálja a bőrt, a szemet és a szájat. Leong Hoe Nam indonéz infektológus szerint nem hipót kellene locsolni vízágyúkból, hanem vizet a céltalanul lődörgőkre, a gyakori kézmosásnál, a felületek fertőtlenítésénél és az izolációnál jobbat eddig ugyanis eddig még nem sikerült kitalálni a járvány megfékezésére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás