A Reuters beszámolója szerint amellett, hogy a COVID-19 által leginkább sújtott területeken szkafanderbe öltözött emberek locsolják a fertőtlenítőt az utcán Indiától Mexikóig, Indonéziában már drónokat is bevetettek, hogy fertőtlenítőt permetezzenek Surabaya városa fölött. 

Dale Fisher, a WHO járványügyi szervezete, a Global Outbreak Alert and Response Network virológusa szerint ez nem feltétlenül jó ötlet. 

Surabaya polgármesterének szóvivője szerint azért van szükség a fertőtlenítő permetezésére, mert a vírus bárhol ott lehet, Fisher szerint viszont ennél sokkal többet segítene, ha az emberek betartanák a higiéniai előírásokat, gyakran mosnának kezet, nem nyúlnának az arcukhoz, és tartanák a távolságot. A gyakran megérintett felületeket szerinte is fertőtleníteni kell, de úgy gondolja, hogy a járda és az úttest nem tartozik ezek közé. 

Paul Tambyah virológus is eredményesebbnek tartja a liftgombok, kilincsek és korlátok célzott tisztítását – arról nem is beszélve, hogy az így szétlocsolt rengeteg fertőtlenítő környezetszennyező, és a fertőtlenítést végző munkások egészségét is veszélyezteti. 

Ész nélkül locsolják

A fertőtlenítéshez általában hígított nátrium-hipokloritot (röviden: hipót) használnak. Ez Juan Leon, az amerikai Emory Egyetem környezetkutatója szerint ugyan elpusztítja a vírust, de inkább beltéren van haszna: ahogy rámutatott, viszonylag kevesen nyalogatják a parkban a fákat vagy a városban a járdákat, a hipó viszont irritálja a szemet és a tüdőt. 

Az ECDC a továbbiakban is javasolja a hipó használatát, de az európai járványügyi szervezet szerint is érdemesebb beltéren használni a fertőtlenítőszert – arról nem is beszélve, hogy egy amerikai kutatás szerint azoknál az ápolóknál, akik gyakran tisztítottak ezzel a szerrel, és éveken keresztül folyamatosan ki voltak téve a hatásainak, gyakrabban alakult ki a COPD nevű krónikus tüdőbetegség. 

A hipó Wiku Adisasmito indonéz közegészségügyi szakember szerint sem tesz jót az embernek: irritálja a bőrt, a szemet és a szájat. Leong Hoe Nam indonéz infektológus szerint nem hipót kellene locsolni vízágyúkból, hanem vizet a céltalanul lődörgőkre, a gyakori kézmosásnál, a felületek fertőtlenítésénél és az izolációnál jobbat eddig ugyanis eddig még nem sikerült kitalálni a járvány megfékezésére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Miért a szappanos kézmosás a legjobb, amit tehetsz a járvány megelőzéséért?

Gara Tícia tudomány 2020. március 4.

Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.

A koronavírus hamarabb tönkreteheti a szívet, mint a tüdőt

Balázs Zsuzsanna tudomány 2020. március 18.

Ahogy gyűlnek a tapasztalatok az SARS-CoV-2 vírus működési mechanizmusáról, egyre több részlet derül ki arról, miként válik a fertőzés egyes esetekben végzetessé. A legfrissebb eredmények szerint a vírus akár szívinfaktushoz hasonló tüneteket is produkálhat.

Egyetlen sokatmondó képen, hogy mennyit tesz egy alapos kézmosás

Dippold Ádám tudomány 2020. március 9.

Az első képen a kézmosás nélküli alaphelyzet látható, az utolsón az alapos, 30 másodpercen át tartó szappanos kézmosás eredménye.