Ha a hivatalos statisztikákból nem is látszik, a valós idejű adatok jól mutatják, hogyan áll le a világ gazdasága

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvány jelentős gazdasági kárt okozott. A megtorpanásnak hamar nyoma lesz vállalati beszámolókban és a nemzetállami statisztikákban, a digitális korban azonban valós időben is követhetjük, mekkora is a kiesés. Ennek fényében érdemes kormányzati válaszlépéseken vagy éppen személyes terveinken gondolkodni.

A naprakész és fontos számok hagyományos forrásai általában a pénzpiacok. A világ részvényei átlagosan 20-30 százalékot veszítettek az értékükből január 1. (és a vírusról szóló első nyilvános hír megjelenése) óta. A részvények értékét azonban a jövőbeli osztalékok és uralkodó kamatok is nagyban meghatározzák, így ebből nem könnyű átlátni, mekkora a kiesés, a leállás a mai termelésben.

Mit derül ki a valós idejű adatokból? 

Ezekben a napokban már a koronaügyeletes sajtó is a mobiltelefonok helyzete, a navigációs appok autóforgalma, a Google gyalogosforgalmi adatai, légszennyezést mérő műholdképek, a repülőkövető oldalak vagy éppen az okoslázmérők segítségével követi a járvány terjedését és hatását  mindennapjainkra. Mit mondanak ilyen források a gazdaság helyzetéről?

A mindennapi gazdasági tevékenységnek nyomát Magyarország képes követni a jegybank pénzforgalmi statisztikái, sőt, ma már az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépekből származó adatok alapján. Ezek a számok azonban nem nyilvánosak. Egyre szaporodnak azonban az olyan vállalkozások, amelyek a gazdaság jelképes csővezetékeinek fenntartása mellett az adatok elemzésével is foglalkoznak. A Visa vagy az Amazon természetesen sokkal többet lát abból, hogy mennyivel kevesebb pénzt költ a világ a szobafogságban, az ő számaikat azonban sokszor az államok is drága pénzért vásárolják meg.

Egy kisebb cég, a Second Measure hitelkártyaköltésekből készített jelentései között viszont akad már nyilvános. Náluk egyelőre az látszik, hogy a bezárás előtti pánikban nagyjából 10 százalékkal nőtt az amerikai diszkontláncok forgalma.

Ennél tovább megy a SafeGraph, ami az Egyesült Államokban sokkal könnyebben adható-vehető mobiltelefon-helyzetadatokat vásárolja meg, és azokból elemzi, merre járnak az amerikaiak, egészen a konkrét üzlethelyiségek szintjéig. Rendszeresen frissített jelentésükből látszik például, hogy a bárok forgalma már a hét elején is csak a szokásos forgalom 40 százaléka volt, pedig az USA nagy része sokáig nem volt vesztegzár alatt (a kezdetben erősen vírusszkeptikus Donald Trump elnök éppen most jelentette be a kijárási tilalom meghosszabbítását). A kórházak látogatottsága egyelőre csökkent a szokásoshoz képest, ahogy elmaradtak az emberek, a szupermarketek forgalma viszont 30-35 százaléknyit nőtt a járvány előtti helyzethez képest. A mozik és bevásárlóközpontok forgalma ugyanakkor már a szokásos harmada-ötöde alá esett, a szállodák és repterek félgőzzel üzemelnek, csak a kávézókban és gyorséttermekben kisebb még a visszaesés.

A SafeGraph gyalogosforgalmi trendjei amerikai iparágak létesítményei közöttForrás: SafeGraph

A turizmus és az ingatlanpiac egyik óriása, az Airbnb, amely a rengeteg  adatmérnök, adatépítész és adattudós mellé még menő közgazdászdoktorokat is foglalkoztat, még nem kotyogta el, hogyan érinti a válság. Egy független cég, az AirDNA viszont követi a lakáshirdetésekre és a foglalásokra vonatkozó adatokat, és azt tapasztalja, hogy már Amerikában is (ahol még csak most súlyosbodik igazán a járvány) a legsűrűbb városi területeken 27 százalékkal csökkentek az Airbnb-költések tavaly márciushoz képest, Boston és New York egyes részein pedig már 66 százalékkal. Érdekes módon, ahogy az amerikaiak menekülnek a városokból, az eddig ritkán lakott területeken épp akkora, 27 százalékos volt a növekedés, mint amekkora a csökkenés a sűrűn lakott városokban. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Akad olyan „hírszerző" cég is, amely algoritmusokkal elemzi a műholdképeket, és azt számolja, hogy melyik nap hány autó parkolt a nagyobb szupermarketek parkolóiban, vagy hogy mekkora a hajóforgalom a nagyobb kikötőkben. Az Orbital Insight jelentései azonban csak négyhetes késleltetéssel nyilvánosak, ami ezekben a koronás időkben felér egy örökkévalósággal. A műholdas adatok elemzése alapján a cég most Kínáról meri azt mondani, hogy lassan visszatér az élet: a pekingi Negyedik Körgyűrűn például március 6-án már,  egy adott pillanatban, átlagosan 617 autót láttak a műholdak, míg január 28-án még csak 200-at, de persze még ez is messze van a válság előtt tapasztalt, 1900 autós forgalomtól. Egy fejlesztőcég parkolói is úgy megteltek március 4-én (455 autó), mint a válság (152 autó) előtt volt szokás.

Az éttermi foglalásoknak ma már egészen nagy része az OpenTable nevű cég platformján keresztül történik, legalábbis Amerikában, Kanadában, Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Ausztráliában és Németországban. Ők napi szinten is mutatják, hol mennyit esett vissza a forgalom, de már nincs mit szeletelni, minden országban napok óta 100 százalékos a visszaesés; legfeljebb az ételkihordó cégeknek megy még a bolt.

Az ingatlanosok sem járnak jól

Az ingatlanpiacon az online kereső, közvetítő vagy áruló oldalak készítenek gyorsjelentéseket a piac alakulásáról. Amerikáról a Redfin ingatlanügynökség azt írja, hogy ezen a héten már 27 százalékkal kevesebben kerestek házat, mint tavaly ilyenkor, és 12 százalékkal kevesebben adtak fel új hirdetést (ráadásul kétszer annyi hirdetést vontak vissza, mint szoktak). Az árak alakulásáról még nem sokat látni, de az nem jó jel, hogy a harmincéves lejáratú lakáshitelek kamatai ingadoznak (3,2-ről 4,2 százalékra is felugrott a kamat 10 nap alatt, majd megint enyhült). Angliában a Zoopla ingatlancég is azt találja, hogy 40 százalékot esett az érdeklődés egyetlen hét alatt, de csak 4 százalékkal kevesebb ingatlan kelt el, mint egy éve. Mindezt persze azelőtt, hogy mostanra a brit kormány hatóságilag bezárta az ingatlanpiacot.

Kína, benne a vírus bölcsőjeként emlegetett Hupej tartománnyal és Vuhan városával most már több mint négy hónappal van túl az első fertőzött betegen. A kínai helyzetet tanulmányozva a Chicagói Egyetem közgazdászai is a közlekedésből tudtak először kiindulni: a kínai kamionok 10 szzázalékának adatait követve azt látják, hogy a lezárások után két hónappal állt csak helyre a teherforgalom Vuhanon kívül, de a város forgalma még múlt héten is csak a szokásos 20 százaléka volt. A nagy kínai keresőoldal, a Baidu felhasználóinak mozgását követve pedig azt találják, hogy a városokon belüli személyforgalom mostanra lassan helyreállt (Vuhanban lassabban), de a Hupej városait érintő távolsági forgalom még mindig csak fele a szokásosnak.

Egy indikátor: az áramfogyasztás

A gazdasági aktivitás ingadozásaival átmenetileg szorosan összefügg (és gyorsan mérhető) az áramfogyasztás is. Ezt vizsgálta Steve Cicala, a Chicagói Egyetem másik közgazdásza, ráadásul az időjárási viszonyoktól megtisztítva. Vészjósló, hogy az áramfogyasztás Olaszországban csütörtökre már 28 százalékot esett február 21. óta, és még még a megállás sem látszik, nemhogy a felépülés. Cicala tweetjei alapján ráadásul csütörtökre már 31 százalékos volt az olasz, és 13 százalékos a teljes EU-s visszaesés (a német, lengyel, cseh némileg kisebb, a spanyol, belga osztrák nagyobb), illetve 10-15 százalékos a kaliforniai és a New York-i. Cicala Magyarországot is külön megnézte, és az elmúlt két hétben 6 százalékos visszaesést talált a szokásoshoz, várhatóhoz képest. (A Financial Times fizetős gyűjtésében sok minden más mellett az európai áramfogyasztás is rendszeresen frissül.)

Mindebből persze nem következik, hogy 31 százalékkal kellene esnie az idei teljes olasz összterméknek, de ha az éves GDP 1 százaléka máris kiesett, nagy kérdés, hogy mikor, miért, kinek és miből termelnék meg később. Ha bemutatják a tavaszi filmeket ősszel, elmegyünk-e kétszer olyan gyakran moziba? Bepótoljuk-e mind a kimaradt jógaórákat, menedzsmenttréningeket, konferenciákat, nem várjuk-e akkor már ki a jövő évi telefonokat és autókat, és veszünk-e plusz egy garnitúra tavaszi ruhát?

Érdemes átolvasni Cicala kollégáinak a további összefoglalóit is: számításaik szerint az USA a görbét kilapító lezárásokkal összesen 8 ezer milliárd dollárt (2500 millió milliárd forintot) spórol meg, ami háztartásonként húszmillió forintot jelent. Ez még akkor is meg kell, hogy érje, ha a gazdasági leállás az ára. (Persze nagyon sok és ismételt teszteléssel és követéssel kordában is lehet tartani a járványt, ami a lezárás egyetlen gazdaságilag is életképes alternatívája, nem a pusztító járvánnyal járó túl korai nyitás.) 

A közgazdászok számításai szerint a mindenképpen bezáró iparágak teszik ki az amerikai gazdaság ötödét, és általában véve is a dolgozók az összes állásnak csak 44 százalékát tudják otthonról is elvégezni. A vállalkozások (most kieső) bevételének 14 százalékát tették ki olyan költségek (például bérleti díjak, kamatok), amelyeket nagyon nehéz visszafogni, még elbocsátások árán is. A munkanélküli segélyre újonnan jelentkezők minden korábbi rekordot messze megdöntő heti száma a 2008-as válsághoz képest is hatalmas: akkor hat hónapba telt, mire annyian elveszítették az állásukat, mint most egyetlen héten (ráadásul az USA-ban tipikusan csak a munkanélküliek negyede kap segélyt, így ez a rettenetes szám talán még csak töredéke az igazinak). 

A grafikon, ami csak némi ügyeskedéssel fért ki a múlt pénteki nyomtatott New York Times címlapjára, mindennél jobban mutatja a járvány hatását az amerikai munkanélküliségre:

Az új munkanélküliek grafikonja a New York Times pénteki nyomtatott címlapjánForrás: New York Times

A szerző közgazdász, a Luxemburgi Egyetem oktatója. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: