Túl van a tetőzésen a járványgörbe több gazdag országban

Soha nem volt még ábra, aminek az alakulását ilyen figyelemmel követte volna a világ. Az új típusú koronavírus felbukkanása óta egymás után vezettek be utazási és közösségi korlátozásokat az egyes országok, azzal a sokszor hangoztatott céllal, hogy „lelapítsák a görbét”, azaz lassítsák a járvány terjedését, hogy időt nyerjenek a tudománynak és az egészségügyi rendszereknek a helyzet kezelésére.

Április 8-ra a kötelező lezárások 92 országban nagyjából 3,9 milliárd embert érintettek az Oxford Egyetem Blavatnik Intézetének adatelemzése szerint.

Az elmúlt héten a korlátozásokat néhány helyen oldani kezdtek. Spanyolországban építő- és gyári munkások egy része kapott engedélyt, hogy visszatérhessen a munkába. Ausztriában újranyithatott néhány nem létfontosságú cikkeket árusító üzlet, Németországban a jövő héten készülnek erre. Dániában egy hónap szünet után megnyíltak az általános iskolák, az óvodák és a bölcsődék. Olaszország egyes részein újra kinyithatott néhány kisbolt.

Németországról tudható, hogy nagyon óvatosan próbál egyensúlyozni az egymásnak részben ellentmondó gazdasági és közegészségügyi érdekek között, és a feloldó intézkedések időzítése valóban nagy megfontoltságot igényel. A kormányok érthetően előbb meg akarnak győződni róla, hogy az esetszám valóban csökken, mielőtt véget vetnek a vesztegzárnak. 

Az egyik probléma, hogy az országok tesztelési rendszere más és más, így csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésre a vírus valódi prevalenciájáról. Az Egyesült Királyságban például eddig a pillanatig 460 ezer tesztet végeztek, míg a csak 23 százalékkal népesebb Németországban 1,73 milliót, Magyarországon pedig a 44 ezret közelíti az elvégzett tesztek száma.

De még az ilyen foghíjas adatokból felépített járványgörbék is helyes jelzést adhatnak arról, hogy egy-egy országban milyen szakaszban tart a járvány. Az alábbi ábrákon, amelyek eredetijét az Economist tette közzé, hétnapos mozgóátlagát vették az egymillió lakosra jutó fertőzöttek számának. Azért is iktatták ki az országok méretét, hogy egymással összevethető adatokat kapjanak. A lezárás időpontját abban a napban jelölték meg, amelyiken az utazási korlátozások az adott ország teljes területén kötelezővé váltak. Az izlandi ábrán azért nem szerepel ez a dátum, mert ott csak a gyülekezést, és nem a szabad mozgást korlátozták.

Még ha nem is meggyőző adatokon alapul, egy-egy ország járványgörbéjének a formája sokat elárul. Néhány ország a legnehezebben már túl van. A 16 tehetős országból tízben már csökkenő tendenciát mutatnak az új fertőzések, a görbe túl van az egyértelmű csúcson. Ausztriában három hete érték el a tetőpontot az új esetek, az új fertőzések mostani szintje 80 százalékkal kisebb, mint a csúcspontnál mért érték. Olaszországban, ahol a legnagyobb a veszteség Európában (csaknem 23 ezer halott), március 26-án érte el a csúcsot a fertőzések egymillió lakosra vetített száma, de azóta is csak 35 százalékkal csökkent az érték.

A mintában szereplő országokban már jó ideje fennállnak a korlátozások, és még ha javuló tendenciát is mutat a görbe, a koronavírus elleni harc valószínűleg hosszan elhúzódó lesz. Ahol a görbe már túl van a csúcson, ott a tetőzés átlagosan 15 nappal a lezárások után következett be. A halálesetek pedig néhány héttel a fertőzésszámok tetőzése után érik el a maximumot. A járvány kontrollálása még messze van, hiszen amíg nincs megfelelő védőoltás vagy gyógyszer, nem tudhatjuk, hányszor tör ki újra a járvány. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: