A kézmosás fontosságáról az elmúlt hónapokban több szó esett, mint Semmelweis Ignác munkássága óta bármikor, de azt már kevesebben tudják, hogy a 20-30 másodperces, alapos, ujjközi-hüvelykujjas kézmosás után melyik szárítási módszert érdemes igénybe venni, legalábbis nyilvános helyen, ahol van választási lehetőség. Persze nyilvános helyen most amúgy is csak végső esetben illik tartózkodni, de fertőzések mindig is voltak, és vélhetően lesznek is.

A Klinikai Mikrobiológia és Fertőzéses Betegségek Európai Kongresszusán idén egy olyan előzetes tanulmányt is bemutattak, amely a papír kéztörlők és a fúvókás elektromos szárítók használata között igyekezett igazságot tenni. Egy kísérlet résztvevőit bakteriofágokkal (emberre nem veszélyes, csak baktériumokat fertőzni képes vírusokkal) láttak el, majd arra kérték őket, hogy egy kórház mosdójában nem túl alaposan mossanak kezet, és vagy papírral töröljék meg a kezüket, vagy az elektromos szárítót használják.

A Leedsi Egyetem mikrobiológiai kísérletének önkéntesei ezután 11 különböző felületet érintettek meg a kórházban, például kilincset, korlátot, széket és a telefonjukat, valamint a rájuk adott kötényükbe is beletörölték a kezüket, hogy szimulálják, mennyi vírus marad meg a ruházaton. A kutatók aztán alaposan megvizsgálták az érintett területeket.

Az eredmények azt mutatták, hogy az elektromos kézszárító használata után mind a 11 érintett felületen kimutatható volt a vírus, míg a papír kéztörlő használata után a 11-ből csak 6 felületre került fertőzés. Azokon a felületeken, amelyek mindkét módszerrel megfertőződtek (korlát, ajtó, lift hívógombja, szék, fonendoszkóp csöve, kötény), átlagosan tízszer nagyobb mennyiségben mutatták ki a vírust elektromos kézszárítás után. A szárítógép fúvókái miatt ráadásul a levegőbe is sokkal több vírusos részecske kerülhet, utat engedve a cseppfertőzésnek.

„Úgy gondoljuk, hogy az eredményeink relevánsak a világban terjedő új koronavírus megfékezésének szempontjából is. A papír kéztörlőket kell előnyben részesíteni a kezek szárításánál kézmosás után, hogy csökkentsük a vírus fertőzésének és terjedésének kockázatát” – foglalták össze a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egyetlen sokatmondó képen, hogy mennyit tesz egy alapos kézmosás

Dippold Ádám tudomány 2020. március 9.

Az első képen a kézmosás nélküli alaphelyzet látható, az utolsón az alapos, 30 másodpercen át tartó szappanos kézmosás eredménye.

Miért a szappanos kézmosás a legjobb, amit tehetsz a járvány megelőzéséért?

Gara Tícia tudomány 2020. március 4.

Kétféleképpen lehet csökkenteni a kézen megjelenő kórokozók számát: vagy eltávolítja, vagy megöli őket az ember. Bár az utóbbi tűnik drasztikusabbnak, egy mikrobiológus a jó öreg szappan és a víz mellett érvel.

Semmelweis Ignácra és a kézmosás fontosságára emlékeztet ma a Google

Qubit.hu tudomány 2020. március 20.

A kézmosás jelentőségét felfedező magyar orvost 1847-ben ezen a napon nevezték ki a bécsi közkórház szülészeti klinikájának vezető professzorává.