Fertőzés szempontjából nem mindegy, hogyan szárítjuk meg a kezünket kézmosás után

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A kézmosás fontosságáról az elmúlt hónapokban több szó esett, mint Semmelweis Ignác munkássága óta bármikor, de azt már kevesebben tudják, hogy a 20-30 másodperces, alapos, ujjközi-hüvelykujjas kézmosás után melyik szárítási módszert érdemes igénybe venni, legalábbis nyilvános helyen, ahol van választási lehetőség. Persze nyilvános helyen most amúgy is csak végső esetben illik tartózkodni, de fertőzések mindig is voltak, és vélhetően lesznek is.

A Klinikai Mikrobiológia és Fertőzéses Betegségek Európai Kongresszusán idén egy olyan előzetes tanulmányt is bemutattak, amely a papír kéztörlők és a fúvókás elektromos szárítók használata között igyekezett igazságot tenni. Egy kísérlet résztvevőit bakteriofágokkal (emberre nem veszélyes, csak baktériumokat fertőzni képes vírusokkal) láttak el, majd arra kérték őket, hogy egy kórház mosdójában nem túl alaposan mossanak kezet, és vagy papírral töröljék meg a kezüket, vagy az elektromos szárítót használják.

A Leedsi Egyetem mikrobiológiai kísérletének önkéntesei ezután 11 különböző felületet érintettek meg a kórházban, például kilincset, korlátot, széket és a telefonjukat, valamint a rájuk adott kötényükbe is beletörölték a kezüket, hogy szimulálják, mennyi vírus marad meg a ruházaton. A kutatók aztán alaposan megvizsgálták az érintett területeket.

Pedig a kézszárító gépeket éppen higiénés és környezetvédelmi okokból vezették be  Fotó: Wikimedia Commons

Az eredmények azt mutatták, hogy az elektromos kézszárító használata után mind a 11 érintett felületen kimutatható volt a vírus, míg a papír kéztörlő használata után a 11-ből csak 6 felületre került fertőzés. Azokon a felületeken, amelyek mindkét módszerrel megfertőződtek (korlát, ajtó, lift hívógombja, szék, fonendoszkóp csöve, kötény), átlagosan tízszer nagyobb mennyiségben mutatták ki a vírust elektromos kézszárítás után. A szárítógép fúvókái miatt ráadásul a levegőbe is sokkal több vírusos részecske kerülhet, utat engedve a cseppfertőzésnek.

„Úgy gondoljuk, hogy az eredményeink relevánsak a világban terjedő új koronavírus megfékezésének szempontjából is. A papír kéztörlőket kell előnyben részesíteni a kezek szárításánál kézmosás után, hogy csökkentsük a vírus fertőzésének és terjedésének kockázatát” – foglalták össze a kutatók.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: