11 ezer életet mentett meg Európában, hogy tisztább a levegő, de Magyarország kevésbé lélegezhet fel
11 ezerrel kevesebben haltak meg az elmúlt hónapban Európában annak köszönhetően, hogy a koronavírus-világjárvány miatt kontinensszerte megállt vagy lelassult az élet, és kitisztult a levegő – számolta ki tanulmányában az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) nevű független kutatási szervezet.
A közúti forgalom csillapodása és az ipari károsanyag-kibocsátás zuhanása miatt összesen 1,3 millióval kevesebb napot kellett az európai dolgozóknak betegség miatt kivenniük, és hatezerrel kevesebb gyereknél alakult ki asztma, 1900 beteggel kevesebb kereste fel a sürgősségi osztályokat, valamint hatszázzal kevesebb koraszülés történt.
Eközben a koronavírus-járvány tovább szedi áldozatait, világszerte már több mint 230 ezren haltak bele a COVID-19-be. Mégis: a jelentés szerzői szerint méréseik megmutatják, milyen pozitív népegészségügyi hatásokkal számolhatnánk, ha az emberiség növekvő mértékben fordulna el a szennyező fosszilis energiaforrásoktól, és így a levegő tartósan tisztább lehetne.
A tavalyi év azonos időszakához képest idén 37 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid-szint az európai levegőben, a PM2.5 szállópor-részecskék száma pedig 10 százalékkal esett vissza, tehát legalább azok könnyebben lélegezhetnek, akik nem fertőződtek meg koronavírussal. (A PM2.5 részecskék olyan aprók, hogy nemcsak bejutnak a tüdőbe, de nem is tudnak onnan kiürülni.) Az említett két szennyező anyag a szív- és érrendszert, valamint a légzőszerveket támadja, és évente átlagosan 470 ezer ember haláláért felelős csak Európában.
Eltérő csökkenések
A szervezet számításai szerint mindössze két országban – Magyarországon és Svájcban – nem csökkent, hanem kis mértékben még nőtt is a PM10 részecskék mennyisége. (Ezek a 10 mikronnál kisebb részecskék képesek túljutni a garaton.) Ami pedig a nitrogén-dioxid-szennyezettséget illeti, az Csehországban és Magyarországon csökkent a legkisebb mértékben a vizsgált országok közül.
A kutatásban a csökkenés mértékét statisztikai modellekkel becsülték meg, amelyhez a levegőminőségi adatok mellett az időjárási körülményeket, a kibocsátást, a népességet és a COVID-19 előfordulásának gyakoriságát is figyelembe vették. A legtöbb halálesetet Németországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban kerülték el – vagyis éppen azokban az európai országokban, ahol a legtöbb koronavírusos beteget regisztrálták.
A halálesetek visszaesésének 40 százalékát a szív- és érrendszeri problémák csökkenése adja, 17 százaléka a tüdőbetegségek enyhébb kimenetelével függ össze, 13 százaléka pedig abból adódik, hogy csökken a rák és a sztrók miatti halálozás. A maradék a fertőzések és a diabétesz miatti halálozás visszaesését tükrözi.
Ebben a kutatásban csak Európát és egy egyhónapos időszakot vizsgáltak; világszerte és a járvány kezdete óta természetesen jóval nagyobb lehet az elkerült halálesetek száma, különösen a legszennyezettebb levegőjű országok közé tartozó és népes Kínában és Indiában.
A CREA elemzésében nem vették figyelembe, hogy a koronavírus-fertőzés kimenetelét nagyban ronthatja a levegőszennyezés, illetve egyes kutatások szerint a vírus szállópor-szemcsékhez is kapcsolódhat. Lauri Myllyvirta, a kutatás vezetője szerint fontos, hogy ebben a kritikus időszakban a légszennyezés csökkenése kicsit enyhítette az egészségügyre nehezedő nyomást, illetve hogy kiderült, milyen sokat számíthat a levegőminőség változása.
Ugyanakkor tartózkodna attól, hogy ezt a járvány pozitív oldalaként állítsa be, hiszen „emberek halnak meg, és az intézkedések, amiket meghozni kényszerültünk, nagy gazdasági és egyéb áldozatokkal járnak. Ez mégis egy példa nélküli kísérlet a fosszilis üzemanyagok fogyasztásának csökkentésére, így hát természetes, hogy a szmoggal foglalkozó szakemberek árgus szemekkel figyelnek.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
