Kínában a gyógynövényeket ajánlgatják koronavírusra, és külföldre is küldenek belőlük
Kína egészségügyi rendszerében sokkal nagyobb szerepet kapnak a hagyományos orvosi eljárások, mint a nyugati országokban, így talán nem akkora meglepetés, hogy a kínai kormány tradicionális gyógykészítményeket kezdett ajánlani a COVID-19 betegség kezelésére. Ráadásul külföldi országokba, például Olaszországba vagy Iránba is szállítanak ilyen készítményeket Kínából, nemzetközi segélycsomagok részeként – ezt a külföldi kutatók kiemelten veszélyesnek tartják.
Mivel jelenleg nincs bizonyítottan hatásos gyógyszer az új koronavírus okozta súlyos tüdőbetegségre, a kínai politikusok és az állami média könnyebb helyzetben van, amikor a hagyományos kínai orvoslás különböző gyógymódjait javasolja a lakosságnak állítólagos gyógyító hatásaik miatt, bár azokat klinikai vizsgálatok és tudományos kutatások nem támasztják alá.
A Nature-nek nyilatkozó külföldi kutatók szerint abban a kevés esetben, amikor a hagyományos gyógymódokat klinikai tesztelés alá vetik, a vizsgálatok nincsenek elég alaposan megtervezve, így nem várható tőlük hiteles eredmény. Bár a kormánytagok és a hagyományos orvoslás szószólói szerint a több ezer éves gyógymódok biztonságosak, több kutatásban is kimutatták már azok súlyos mellékhatásait.
Nyugaton kiáll a tudomány a népbutító politikusok ellen, Kínában a tudósokat hallgattatják el
Ugyan több ország vezetői javasoltak már tudományosan nem bizonyított gyógymódokat a koronavírusra (Donald Trump amerikai elnök a hidroxiklorokint, Madagaszkár elnöke egy gyógyteát), de ezekben az országokban a tudományos közösség ki is állt a politikusok javaslatai ellen. Kínában ezzel szemben elnyomják az évi több milliárd dolláros iparágként működő hagyományos orvoslást kritizáló hangokat.
Ezek a gyógymódok a taoista hagyományok szerint a világegyetemet betöltő természeti erő, a csi elméletére alapoznak. A Tiencsini Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetemet vezető Poli Csang, aki az ország koronavírus-ellenes akciócsoportjának is tagja, azt mondta, hogy a súlyos COVID-esetek egy „veszedelmes nedvességhez” köthetők, amely a csi megrekedéséhez vezet.
Márciusra a kínai egészségügyi minisztérium ajánlott gyógymódjai között több tucat tabletta, por, injekció és gyógytearecept szerepelt mint a koronavírus-fertőzés káros hatásait enyhítő készítmény.
A China Daily nemrég arról számolt be, hogy összehasonlító kísérletek során két nappal gyorsabban gyógyultak fel a koronavírus okozta tüdőbetegségből azok a betegek, akiket a H1N1 ellen kifejlesztett, gyógyfüvekből készült kapszulákkal láttak el, azokhoz képest, akik semmilyen kezelést nem kaptak. Egy másik bemutatott kutatás szerint egy kísérletben egy öt gyógyfűből készült főzet injektálása után 8,8 százalékkal csökkent a súlyos betegek halálozási aránya.
A semmi néha jobb a valaminél
„Az emberek azt gondolják, hogy valamit tenni jobb, mint semmit sem tenni. A történelem azt mutatja, hogy ez nem igaz” – mondta a Nature-nek Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház fertőző betegségeket kutató orvosa. A kínai egészségügyi minisztérium hivatalos ajánlásai között több olyan főzet is szerepel, amelynek az Ephedra sinica nevű csikófarkféle az egyik összetevője. Ennek egyik hatóanyaga a pszeudoefedrin, amelyet az 1990-es és 2000-es évek óta sorozatosan előforduló halálesetek miatt az Egyesült Államokban és számos európai országban is betiltottak.
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) weboldalán a járvány első hónapjaiban még az szerepelt, hogy a hagyományos gyógymódok „nem hatásosak a COVID-19 ellen, sőt károsak is lehetnek”, ezt a figyelmeztetést azóta törölték. A szervezet szóvivője szerint azért, mert a megfogalmazás „túl általános volt, és nem vette figyelembe, hogy sokan azért fordulnak a hagyományos gyógymódok felé, hogy a COVID-19 enyhébb tüneteit kezeljék”.
Mint mondta, a jelenleg érvényes ajánlások hangsúlyozzák, hogy egyelőre nincs olyan gyógymód (legyen az hagyományos vagy modern), amely bizonyítottan képes megelőzni vagy kezelni a betegséget.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: