Holdkrátert alakítana rádiótávcsővé a NASA által díjazott űrprogram
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA áprilisban díjazta a legújabb innovatív terveket. Ezek egyike az 1 kilométer átmérőjű parabolaantenna, a Hold túloldalán kialakítandó Holdkráter Rádióteleszkóp (Lunar Crater Radio Telescope, LCRT), amelyről a Csillagászat.hu közölt összefoglalót.
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) robotikai mérnök munkatársa, Saptarshi Bandyopadhyay és csapata által tervezett – a további részletesebb tervek kidolgozására most 125 ezer dollárral támogatott – eszköz olyan hullámhosszakon működne, amelyek a Földről az ionoszféra vagy egyéb rádiózajok miatt nem elérhetők.
Az LCRT a Naprendszer legnagyobb kitöltött apertúrájú rádiótávcsöve – lenne, ha megépülne. A tervek szerint holdjáró robotok feszítenének ki az 1 kilométer átmérőjű dróthálót egy legfeljebb 5 kilométer átmérőjű holdkráterben. A rádióvevő-rendszer egy, a kráter közepe fölé függesztett detektorral válna teljessé.
A program a korai tervezés fázisában jár, így a teleszkópnak esetlegesen otthont adó majdani krátert sem jelölték még ki.
A jelenleg működő legnagyobb földi rádiótávcső a Kínában megépült Ötszáz Méteres Rádiótávcső (Five-hundred metre Aperture Spherical Telescope , FAST). Az LCRT keresztmetszete a FAST-énak a négyszerese. A néhány hónapja beüzemelt kínai eszköz első eredményei között van a rejtélyes gyors rádiókitörések megfigyelése.
Leszavazták a magyar fizikusok a Mátrába tervezett gigantikus Einstein teleszkópot
Az MTA fizikusai aggódtak, hogy a tudományfinanszírozás alapköltségeit nyirbálnák meg miatta, így elsöprő többséggel leszavazták, hogy a Mátrában épüljön meg az évszázad tudományos berendezése. A gravitációshullám-detektor megépítését ugyanakkor elengedhetetlennek látják, és szívesen részt vennének a munkálatokban, csak máshol.
Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
Galántai Zoltán: Az evolúció törvényei nem szükségképpen vezetnek az értelem és a civilizáció kialakulásához
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.