A környezetvédelem is megsínyli a koronavírus kitörését
Évekre visszavetheti a környezetvédelmi törekvéseket a koronavírus terjedése – állítja egy ötven brit környezetvédelmi szervezet által készített jelentés, amely leginkább a környezetvédelemre fordítható források várható hiányát és a folyamatban lévő projektek elakadását tartja veszélyesnek. A probléma világszerte jelen van Kenyától Kentig: az ökoturizmus a járvány hatására megszűnt, ez pedig számos olyan alapítványt és szervezetet vitt a csőd szélére, amelyek ezekből a bevételeikből finanszírozták környezetvédelmi tevékenységüket.
A félbemaradt számlálások, felmérések és konzervációs munkák mellett külön problémát okoz, hogy a jellemzően turizmusból élő területeken a megóvni kívánt fajok helyzete annyival is nehezebb lett, hogy a helyiek jobb híján ezeket az állatokat eszik meg. Mike Barrett, a brit WWF tudományos igazgatója szerint az orvvadászat és az illegális erdőirtás elleni fellépés is nehezebb az új körülmények között, a vadőrök pedig még nagyobb veszélyben vannak, mint eddig. Múlt hónapban hutu milicisták tizenkét vadőrt lőttek agyon a Kongói Demokratikus Köztársaságban lévő Virunga parkban, az őrök a vadállatok mellett a látogatók védelméről is gondoskodtak.
A koronavírus miatti korlátozások ugyan visszaszorították az illegális állatkereskedelmet, az orvvadászat azonban változatlanul virágzik: Dickson Kaelo, a Kenyai Konzervációs Szövetség igazgatója szerint az elefánt például egyre kevésbé népszerű préda, de az úgynevezett bozóthús helyi fogyasztása nagyon megugrott. Ez környezetvédelmi és járványügyi szempontból is aggasztó.
Több szervezet is kritikusnak nevezte a 2020-as év eseményeit a biodiverzitás megőrzésének szempontjából, de most ezek a törekvések is háttérbe szorultak. Bruno Pozzi, az ENSZ környezetvédelmi programjának európai regionális igazgatója szerint nagyon fontos a már folyamatban lévő projektek folytatása, de a legfontosabb a jelenlegi helyzetben az élővilághoz való viszony megfelelő kialakítása. Pozzi kiemelte, hogy a mostani járványt sem a denevérek okozták, hanem az ember és a természet viszonyát tükrözi, hogy állatról emberre terjedt át a vírus.
Egy áprilisban megjelent stanfordi tanulmány ugyanerre a veszélyre hívja fel a figyelmet: a kutatók szerint minél gyakoribb a kontaktus a vadállatok és az emberek között, annál jobban növekszik a fertőzések kockázata.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: