A COVID-19 elleni védekezés jelentősen visszaszorította a szezonális influenzát

2020.05.25. · tudomány

A kijárási korlátozások, az önként vállalt és a kormányzati karantén, valamint a szociális távolságtartás az influenzavírus terjedését is lelassította az északi féltekén, ezzel lerövidítve az idei influenzaszezont – derül ki a Nature-ben pár napja megjelent összefoglalóból.

Az Egészségügyi Világszerevezet, a WHO adatai szerint az évente átlagosan 290–650 ezer ember életét követelő szezonális influenza idén csaknem 50 százalékkal kevesebb áldozatot követelt a COVID-19-járvány, illetve a pandémia elleni védekezés miatt.

A szezonális influenzaszezon általában februárban indul, és május végéig tart. Idén azonban már április elején drámaian csökkent a regisztrált megbetegedések száma, egy hónappal azután, hogy a WHO világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19-et. Legalábbis ez derül ki a 71 ország nemzeti laborja által vett több mint 150 ezer mintából, amelyekből a FluNet világstatisztikája készült.

A Nature szerint a meglepően alacsony fertőzésszámnak és a lerövidült influenzaszezonnak a távolságtartáson kívül az is oka lehet, hogy a SARS-CoV-2 miatti önkéntes vagy kötelező karanténok miatt influenzatünetekkel kevesebben mentek orvoshoz, ezért nem szerepelnek a statisztikákban. Illetve hogy az emberek jobban ügyeltek a személyes higiéniájukra, gyakrabban mostak kezet, és nem tapogatták az arcukat. Ezek az óvintézkedések ugyanis az influenza ellen is beválnak.

Kórházi dolgozók névre szóló maszkjai Cremonában
photo_camera Kórházi dolgozók névre szóló maszkjai Cremonában Fotó: MIGUEL MEDINA/AFP

Az összeállításban idézett hongkongi statisztikák azt mutatják, hogy az influenzaszezon 63 százalékkal rövidebb volt, mint az elmúlt években, az influenzához köthető halálozások száma pedig 62 százalékkal csökkent.

Érdekes, hogy hasonló eredményeket hozott a 2003-as SARS-járvány is, ami szintén egy koronavírus számlájára írható. A Nature szerint más fertőző betegségeket is visszaszoríthatott a COVID-19-pandémia: bárányhimlőben például közel fele annyian betegedtek meg idén, mint a korábbi években, de kevesebb volt a kanyarós és rubeólás eset is. Ez utóbbiakban kulcsszerepet játszhatott az óvodák és az iskolák általános bezárása is.

Hogy ez a csökkenés valóban a koronavírus-járvány, illetve a védekezési stratégia hatása-e, az kiderül a déli féltekén most kezdődő, általában júliusban és augusztusban tetőző szezon statisztikáiból.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás
link Forrás