Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnjön az új koronavírus, tényleg lehet jobban terjedő változata, és ne tekintsünk csodaszerként az antivirális gyógyszerekre – mondta a Qubitnek Müller Viktor, az ELTE TTK Elméleti Biológiai és Ökológiai tanszékének tudományos munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontos a járványtani intézkedések betartása és a társadalmi távolságtartás, mert ezek lényegesen lassíthatják a járvány újbóli felfutását.

Müller, aki a HIV vírusfertőzés és HIV-járványok számítógépes modellezésével, valamint az adaptív immunitás és kórokozók evolúciójának kérdéseivel foglalkozik, legutóbb február elején nyilatkozott a Qubitnek. Akkor részben arról kérdeztük, hogy befolyásolhatja-e az új koronavírus terjedését a nyár közeledte, így a mostani beszélgetést is innen indítottuk.

Amikor legutóbb februárban beszéltünk, fennállt a lehetősége, hogy a nyár közeledtével közvetlen és közvetett faktorok talán lassíthatják a vírus terjedését. Jelenleg hogy látod a helyzetet?

Ezzel kapcsolatban tartom a korábbi véleményem: valószínű, hogy érvényesül szezonális hatás, ugyanakkor ettől nem várhatjuk azt, hogy nyáron magától eltűnjön a vírus. A pandémiás kórokozók, amelyek ellen még nem alakult ki érdemi immunitás a népességben, akkor is képesek nyáron terjedni (csak éppen valamivel lassabban), ha egyébként hatnak rájuk az évszakok -- ez a tapasztalat a száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárványánál is érvényesült. Ha ez az új koronavírusra is igaz, akkor annak -- ahogy arra sokan figyelmeztetnek -- a hűvös, borús őszi idő beköszöntével érezzük majd a kedvezőtlen hatását.

Müller Viktor az MTA Fiatal Kutatók Akadémiája tudománykommunikációs workshopon, 2020. február 5-én.Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Az új koronavírus eredete és evolúciója

Tudunk-e ma többet arról, hogyan kezdődött a járvány, milyen körülmények között került át egy denevér-koronavírus az emberre, és  mennyire lényeges egyáltalán ennek a feltárása?

Ebben nem jutottunk előrébb. Továbbra is a Kínában élő denevérek vírusai között ismerjük a SARS-CoV-2 legközelebbi rokonát, de a közvetlen forrást még nem találtuk meg. Abban az esetben lehetne fontos a forrás megtalálása, ha az emberre átugrás nem egy ritka mutáció eredményeként következett be, hanem létezik egy olyan állati vírus, amely eleve rendelkezik azokkal a molekuláris bélyegekkel, amelyek lehetővé teszik az emberi szervezet hatékony megfertőzését. Egy ilyen vírus a továbbiakban is kiemelt veszélyt jelenthetne. Illetve maga a felvetés, hogy lehetett volna laborból kiszabadult vírus is, ismételten ráirányítja a figyelmet arra, hogy azokkal az állati kórokozókkal, amelyekről tudjuk, hogy viszonylag könnyen váltanak át emberi gazdára, csak nagyon nyomós okkal és különleges elővigyázatosság mellett szabad dolgozni.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Mennyire különbözik a koronavírusok evolúciója, alapvetően annak gyorsasága, az influenzavírusokétól? Beszélhetünk-e különböző törzsekről az új koronavírus esetén, vagy továbbra is alapvetően egy vírustörzs különböző változataival van dolgunk?

A koronavírusok evolúciója lassabb, mint az influenzavírusoké: a SARS-CoV-2 genetikai állománya kb. ötször lassabban változik az influenzánál szokásosnál, a náthát okozó koronavírusok pedig ennél is lassabban. Ettől függetlenül számíthatunk arra, hogy nem sokkal azután, hogy az új vírus megjelent az emberben, még bőven van lehetősége javítani az új gazdafajhoz - hozzánk - való alkalmazkodásán, így idővel hatékonyabbá válhat a terjedése. Ez azonban nem feltétlenül lesz a kárunkra. Nagyon úgy fest a dolog, hogy a SARS-CoV-2 terjedését igazából a felső légutak fertőzése segíti (ami legfeljebb torokfájással, köhögéssel jár), a súlyos megbetegedésekért viszont az alsó légutak fertőzése felelős. A vírus tehát akár még jobban is terjedhetne, ha erősebben „szakosodna” a felső légutakra, ezáltal viszont ritkábban okozna súlyos betegséget. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt az evolúciós utat fogja bejárni, de ez persze ebben a pillanatban még csak spekuláció.

A nagy vihart kavart Korber et al. tanulmány annak a lehetőségét vetette fel, hogy Észak-Olaszországban egy talán gyorsabban terjedő vírusváltozat alakult ki. Megalapozottnak látod ezt? Jelezheti azt, hogy a vírus elkezdett jobban alkalmazkodni az emberhez? Vannak arra esetleg becslések, hogy ez a változat mennyivel terjed könnyebben, mint más változatok?

Az S-fehérje 614-ig aminosavhelyén történt változásnak funkcionális következménye is lehetIllusztráció: Nextstrain

A tanulmány szerzőivel egyetértve úgy gondolom, hogy könnyen lehet, hogy itt valóban egy olyan különbséget találtak, ami az azonosított változat terjedését segíti. A „könnyen lehet” még nem bizonyosság: egyelőre nem zárható ki teljesen, hogy ezt a változatot csak a körülmények összjátéka, a véletlen segítette hozzá, hogy a többi változat rovására terjedjen. De akkor azt kell feltételeznünk, hogy ismételten szerencséje volt, mert ez a mintázat több kontinens több országában és régiójában megismétlődött. Arra még nem láttam kísérletet, hogy a terjedőképesség számszerű különbségét becsülni próbálják.

Egy a Cell folyóiratban publikált kutatásban arra jutottak a szakemberek, hogy az általuk vizsgált, az új koronavírussal még nem találkozott emberek 40-60 százaléka olyan CD4+ T-sejtekkel rendelkezik, amelyek képesek voltak felismerni a SARS-CoV-2 vírust. A kutatók szerint ennek a nátha-koronavírusok és a SARS-CoV-2 közti hasonlóságok állhatnak a hátterében. Mennyire látod ezt reálisnak?

Megbízhatónak tűnik a vizsgálat, és olyan értelemben nem teljesen váratlan, hogy a sejtes immunválasz az influenzavírusok ellen is nagyobb eséllyel ad vírusváltozatok közötti keresztimmunitást annál, amit az antitestek esetében megfigyelhetünk. Az antitestek szűkebb célzásán alapulnak például a korábban lezajlott fertőzést kimutató szerológiai tesztek.

Gyógyszerek és oltások

Az elmúlt hónapokban több direkt hatású antivirális hatóanyag (Remdesivir, Galidesivir, EIDD-2801) merült fel, mint bevethető gyógyszer, és a klinikai vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a remdesivir legalább a gyógyulást felgyorsítja. Mit várhatunk ezektől az antivirális terápiáktól?

Az antivirális szerek enyhíthetik a betegség lefolyását, de nem lesznek csodaszerek. A legfőbb korlátjuk az, hogy a tünetek súlyossá válása után a betegség lefolyása már többé-kevésbé függetleníti magát a vírus jelenlététől, a káros gyulladásos reakciók akkor is folytatódnak, ha a gyógyszerekkel hatékonyan blokkoljuk a vírus szaporodását. Ezért ezeknek a gyógyszereknek úgy lehet a legerősebb a hatásuk, ha viszonylag korán, még enyhébb tünetek mellett kezdik meg az adagolásukat -- amikor viszont még általában nem lehet sejteni, hogy kinek a fertőzése válik majd súlyossá, ki szorul rá gyógyszerre. Hozzá kell tennem azonban, hogy olyan gyógyszerekkel is értek már el sikereket, amelyek nem magát a vírust támadják, hanem a szervezet káros reakcióit enyhítik.

Több oltóanyag van jelenleg klinikai vizsgálati fázisban, a két legismertebb talán a Moderna mRNA-1273 kísérleti oltása és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett ChAdOx1-nCov19. Mikor derülhet ki, hogy ezek valóban hatásosak-e, és mennyire látod ígéretesnek az általuk használt új oltástechnológiákat?

Rengeteg különböző dátum kering. Nekem úgy tűnik, hogy a józanabb hangok közül senki sem ígér olyan vakcinát jövő tavasz előtt, amivel szélesebb tömegeket be lehetne oltani. A versenyben legelöl tartó oltóanyagok hatásosságát talán már a nyár végén vagy ősszel megismerhetjük, de a biztonságosságuk megnyugtató tisztázása, és pláne a tömeggyártás ennél több időt fog igénybe venni. Az új oltástechnológiák esélyeit nem tudom megítélni, de ha beválnak, akkor nemcsak a mostani járvány ellen adnak eszközt a kezünkbe, hanem a jövőben megjelenő kórokozók elleni reagálást is felgyorsíthatják.

Hogyan alakul vajon a járvány Magyarországon a következő időszakban, a járványügyi korlátozások feloldásával?

Nagyon valószínűnek tartom, hogy a fertőzések száma újra növekedésnek indul, sőt indult, és ezt akár már ezen a héten érzékelni fogjuk a kórházi ápolásra szorulók, majd a halálozások számában. Ugyanakkor óvatosan optimista vagyok: azt remélem, hogy ez a növekedés a jelenlegi részleges szabályoknak és az emberek szabályoktól függetlenül megmaradó óvatosságának köszönhetően lényegesen lassabb lehet, mint az első, márciusi felfutás. Így bőven lehet időnk korrigálni, illetve eldönteni, mihez kezdjünk a helyzettel.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: