Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnjön az új koronavírus, tényleg lehet jobban terjedő változata, és ne tekintsünk csodaszerként az antivirális gyógyszerekre – mondta a Qubitnek Müller Viktor, az ELTE TTK Elméleti Biológiai és Ökológiai tanszékének tudományos munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontos a járványtani intézkedések betartása és a társadalmi távolságtartás, mert ezek lényegesen lassíthatják a járvány újbóli felfutását.
Müller, aki a HIV vírusfertőzés és HIV-járványok számítógépes modellezésével, valamint az adaptív immunitás és kórokozók evolúciójának kérdéseivel foglalkozik, legutóbb február elején nyilatkozott a Qubitnek. Akkor részben arról kérdeztük, hogy befolyásolhatja-e az új koronavírus terjedését a nyár közeledte, így a mostani beszélgetést is innen indítottuk.
Amikor legutóbb februárban beszéltünk, fennállt a lehetősége, hogy a nyár közeledtével közvetlen és közvetett faktorok talán lassíthatják a vírus terjedését. Jelenleg hogy látod a helyzetet?
Ezzel kapcsolatban tartom a korábbi véleményem: valószínű, hogy érvényesül szezonális hatás, ugyanakkor ettől nem várhatjuk azt, hogy nyáron magától eltűnjön a vírus. A pandémiás kórokozók, amelyek ellen még nem alakult ki érdemi immunitás a népességben, akkor is képesek nyáron terjedni (csak éppen valamivel lassabban), ha egyébként hatnak rájuk az évszakok -- ez a tapasztalat a száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárványánál is érvényesült. Ha ez az új koronavírusra is igaz, akkor annak -- ahogy arra sokan figyelmeztetnek -- a hűvös, borús őszi idő beköszöntével érezzük majd a kedvezőtlen hatását.
Az új koronavírus eredete és evolúciója
Tudunk-e ma többet arról, hogyan kezdődött a járvány, milyen körülmények között került át egy denevér-koronavírus az emberre, és mennyire lényeges egyáltalán ennek a feltárása?
Ebben nem jutottunk előrébb. Továbbra is a Kínában élő denevérek vírusai között ismerjük a SARS-CoV-2 legközelebbi rokonát, de a közvetlen forrást még nem találtuk meg. Abban az esetben lehetne fontos a forrás megtalálása, ha az emberre átugrás nem egy ritka mutáció eredményeként következett be, hanem létezik egy olyan állati vírus, amely eleve rendelkezik azokkal a molekuláris bélyegekkel, amelyek lehetővé teszik az emberi szervezet hatékony megfertőzését. Egy ilyen vírus a továbbiakban is kiemelt veszélyt jelenthetne. Illetve maga a felvetés, hogy lehetett volna laborból kiszabadult vírus is, ismételten ráirányítja a figyelmet arra, hogy azokkal az állati kórokozókkal, amelyekről tudjuk, hogy viszonylag könnyen váltanak át emberi gazdára, csak nagyon nyomós okkal és különleges elővigyázatosság mellett szabad dolgozni.
Mennyire különbözik a koronavírusok evolúciója, alapvetően annak gyorsasága, az influenzavírusokétól? Beszélhetünk-e különböző törzsekről az új koronavírus esetén, vagy továbbra is alapvetően egy vírustörzs különböző változataival van dolgunk?
A koronavírusok evolúciója lassabb, mint az influenzavírusoké: a SARS-CoV-2 genetikai állománya kb. ötször lassabban változik az influenzánál szokásosnál, a náthát okozó koronavírusok pedig ennél is lassabban. Ettől függetlenül számíthatunk arra, hogy nem sokkal azután, hogy az új vírus megjelent az emberben, még bőven van lehetősége javítani az új gazdafajhoz - hozzánk - való alkalmazkodásán, így idővel hatékonyabbá válhat a terjedése. Ez azonban nem feltétlenül lesz a kárunkra. Nagyon úgy fest a dolog, hogy a SARS-CoV-2 terjedését igazából a felső légutak fertőzése segíti (ami legfeljebb torokfájással, köhögéssel jár), a súlyos megbetegedésekért viszont az alsó légutak fertőzése felelős. A vírus tehát akár még jobban is terjedhetne, ha erősebben „szakosodna” a felső légutakra, ezáltal viszont ritkábban okozna súlyos betegséget. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt az evolúciós utat fogja bejárni, de ez persze ebben a pillanatban még csak spekuláció.
A nagy vihart kavart Korber et al. tanulmány annak a lehetőségét vetette fel, hogy Észak-Olaszországban egy talán gyorsabban terjedő vírusváltozat alakult ki. Megalapozottnak látod ezt? Jelezheti azt, hogy a vírus elkezdett jobban alkalmazkodni az emberhez? Vannak arra esetleg becslések, hogy ez a változat mennyivel terjed könnyebben, mint más változatok?
A tanulmány szerzőivel egyetértve úgy gondolom, hogy könnyen lehet, hogy itt valóban egy olyan különbséget találtak, ami az azonosított változat terjedését segíti. A „könnyen lehet” még nem bizonyosság: egyelőre nem zárható ki teljesen, hogy ezt a változatot csak a körülmények összjátéka, a véletlen segítette hozzá, hogy a többi változat rovására terjedjen. De akkor azt kell feltételeznünk, hogy ismételten szerencséje volt, mert ez a mintázat több kontinens több országában és régiójában megismétlődött. Arra még nem láttam kísérletet, hogy a terjedőképesség számszerű különbségét becsülni próbálják.
Egy a Cell folyóiratban publikált kutatásban arra jutottak a szakemberek, hogy az általuk vizsgált, az új koronavírussal még nem találkozott emberek 40-60 százaléka olyan CD4+ T-sejtekkel rendelkezik, amelyek képesek voltak felismerni a SARS-CoV-2 vírust. A kutatók szerint ennek a nátha-koronavírusok és a SARS-CoV-2 közti hasonlóságok állhatnak a hátterében. Mennyire látod ezt reálisnak?
Megbízhatónak tűnik a vizsgálat, és olyan értelemben nem teljesen váratlan, hogy a sejtes immunválasz az influenzavírusok ellen is nagyobb eséllyel ad vírusváltozatok közötti keresztimmunitást annál, amit az antitestek esetében megfigyelhetünk. Az antitestek szűkebb célzásán alapulnak például a korábban lezajlott fertőzést kimutató szerológiai tesztek.
Gyógyszerek és oltások
Az elmúlt hónapokban több direkt hatású antivirális hatóanyag (Remdesivir, Galidesivir, EIDD-2801) merült fel, mint bevethető gyógyszer, és a klinikai vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a remdesivir legalább a gyógyulást felgyorsítja. Mit várhatunk ezektől az antivirális terápiáktól?
Az antivirális szerek enyhíthetik a betegség lefolyását, de nem lesznek csodaszerek. A legfőbb korlátjuk az, hogy a tünetek súlyossá válása után a betegség lefolyása már többé-kevésbé függetleníti magát a vírus jelenlététől, a káros gyulladásos reakciók akkor is folytatódnak, ha a gyógyszerekkel hatékonyan blokkoljuk a vírus szaporodását. Ezért ezeknek a gyógyszereknek úgy lehet a legerősebb a hatásuk, ha viszonylag korán, még enyhébb tünetek mellett kezdik meg az adagolásukat -- amikor viszont még általában nem lehet sejteni, hogy kinek a fertőzése válik majd súlyossá, ki szorul rá gyógyszerre. Hozzá kell tennem azonban, hogy olyan gyógyszerekkel is értek már el sikereket, amelyek nem magát a vírust támadják, hanem a szervezet káros reakcióit enyhítik.
Több oltóanyag van jelenleg klinikai vizsgálati fázisban, a két legismertebb talán a Moderna mRNA-1273 kísérleti oltása és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett ChAdOx1-nCov19. Mikor derülhet ki, hogy ezek valóban hatásosak-e, és mennyire látod ígéretesnek az általuk használt új oltástechnológiákat?
Rengeteg különböző dátum kering. Nekem úgy tűnik, hogy a józanabb hangok közül senki sem ígér olyan vakcinát jövő tavasz előtt, amivel szélesebb tömegeket be lehetne oltani. A versenyben legelöl tartó oltóanyagok hatásosságát talán már a nyár végén vagy ősszel megismerhetjük, de a biztonságosságuk megnyugtató tisztázása, és pláne a tömeggyártás ennél több időt fog igénybe venni. Az új oltástechnológiák esélyeit nem tudom megítélni, de ha beválnak, akkor nemcsak a mostani járvány ellen adnak eszközt a kezünkbe, hanem a jövőben megjelenő kórokozók elleni reagálást is felgyorsíthatják.
Hogyan alakul vajon a járvány Magyarországon a következő időszakban, a járványügyi korlátozások feloldásával?
Nagyon valószínűnek tartom, hogy a fertőzések száma újra növekedésnek indul, sőt indult, és ezt akár már ezen a héten érzékelni fogjuk a kórházi ápolásra szorulók, majd a halálozások számában. Ugyanakkor óvatosan optimista vagyok: azt remélem, hogy ez a növekedés a jelenlegi részleges szabályoknak és az emberek szabályoktól függetlenül megmaradó óvatosságának köszönhetően lényegesen lassabb lehet, mint az első, márciusi felfutás. Így bőven lehet időnk korrigálni, illetve eldönteni, mihez kezdjünk a helyzettel.
Kapcsolódó cikk a Qubiten:
