Falus András: Nagy félelmem, hogy még több áldozat lesz

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Míg az utóbbi hetekben minden a karanténról és a szociális távolságtartásról szólt, néhány napja a csapból is a lazítás és az újranyitás folyik. Szinte csak a járványgörbe témája tűnik állandónak, de most mintha épp az ellenkezőjét bizonyítaná annak, amit alig 3-4 hete jelentett. Vajon valóban ilyen gyorsan el tud tűnni a fenyegető veszély, és ha igen, mennyire volt indokolt a szinte hermetikus globális elzárkózás? A járványügyi helyzet miatt továbbra is online megrendezett Határtalan tudás csütörtökön 18 órakor kezdődő évadzáró rendezvényén egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolnak a Közép-európai Egyetem (CEU) által felkért előadók. A rendezvényre ezen a linken lehet bejutni.

A Qubit a rendezvény médiapartnereként az esemény fő előadójával, a korábban a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetét vezető Falus András Széchenyi-díjas akadémikussal arról beszélgetett, hogy a SARS-CoV-2 vírusról eddig összegyűlt ismeretek fényében biztonságos-e a nagy újranyitás. Lehet-e bízni a gőzerővel kutatott potenciális gyógyszerekben vagy az egyelőre legfeljebb kísérleti stádiumban létező vakcinákban, esetleg a gyógyszerek és a nyájimmunitás helyett akár abban is reménykedhetünk, hogy a vírus ahogy jött, úgy tűnik el egyik pillanatról a másikra? 

Qubit: A SARS-CoV-2 vírus tulajdonságait még mindig többnyire csak találgatjuk. Mennyire biztonságos így az újranyitás?

Falus András: Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes. Én személy szerint félek attól, hogy mi következik, elsősorban az őszi és téli fellángolástól tartok. Elég csak az Amerikából érkező hírekre gondolni: ott gyerekek is meghalnak. A vírusnak legfeljebb a tüdőre gyakorolt hatását értjük, a fertőzés hosszabb távú következményeit, a szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatásait szinte egyáltalán nem. A tüdővizenyőt még nem volt nehéz észrevenni, az gyorsan jelentkezik, a beteg fullad. De azt nem tudjuk, mikor és miért jön a többi utána. Hiába ismerjük a koronavírusokat, azon belül is az egyszerű náthát okozókat 60 éve, a most pusztító SARS-CoV-2-ről nagyon keveset tudunk. Nagy félelmem, hogy még több áldozat lesz.

Falus András Széchenyi-díjas immunológus, az MTA rendes tagjaForrás: Falus András

Q: Magyarországon úgy tűnik eddig sikerült elkerülni az olaszországihoz, amerikaihoz hasonló drámai járványügyi következményeket. Eddig ennyire jó volt a védekezési stratégia?

F. A.: A hazai orvosi egyetemek szervezésében az országos tesztelést végző előzetes eredmények szerint több mint 8 ezer tesztből mindössze kettőt találtak pozitívnak. Ez még csak nem is járvány. Lehetséges, hogy miközben csak zavaros kommunikáció volt, használható maszkok meg nem nagyon álltak rendelkezésre, relatíve gyorsan izolálták egymástól az embereket, akik kellően megijedtek ahhoz, hogy keveset érintkezzenek. 

Q: Csütörtök este Vokó Zoltán epidemiológusprofesszor lesz az egyik beszélgetőpartnere, aki nemrég azt nyilatkozta a Qubitnek, hogy a lazítást magyarázhatja, hogy adott problémára megfelelő súlyosságú választ kell adni. Ön szerint időszerű épp most lazítani? 

F. A.: Pszichológiai, tömeglélektani értelemben, és persze gazdaságilag is elengedhetetlennek tűnik a lazítás, mert a recesszió és a súlyosbodó munkanélküliség is hatalmas, közvetve egészségügyi károkat is tud okozni. Borzasztó nehéz ez döntés, de egy biztos: az őszig tartó időszakot a felkészülésre kellene felhasználni. Az egészségügyi rendszert fel kellene készíteni, hogy ne műtét előtt álló embereket kelljen hazaküldeni, hogy aztán otthon meghaljanak. Nem ilyen brutális, hisztérikus és értelmetlen döntésekkel kellene ágyakat felszabadítani, hanem a nemzetközileg is kiválóan validált tesztek millióival kellene készülni a tömeges és rendszeres tesztelésre. Megfelelő védelmet nyújtó maszkok millióit kellene beszerezni addigra, és biztosítani a digitális munkavégzés és főként a digitális oktatás feltételeit, megszervezni annak sokkal szélesebb elérhetőségét és kontrollált menetét. 

Q: Eszerint abban már biztosnak lehet lenni, hogy a nyári melegben esélye sincs a vírusnak? 

F. A.: Valójában ezt sem tudjuk. A SARS-CoV-2 melegtűrő képességéről egyelőre nincs kellő mennyiségű információ, közben az is igaz, hogy ha nem is a meleg, a nyáron intenzívebb UV-sugárzás hazavághatja a vírust egy időre. Ugyanakkor van egy csomó vírus, például a mumpsz vagy a kanyaró kórokozója, amelyik nagyon jól elvan nyáron is. A Dél-Amerikában endémiás Zika-vírus ugyancsak jól tűri a meleget. A jelenleg világjárványt okozó vírusnak még nem volt nyara, Kínából is késő ősztől indultak az első esetek, így fogalmunk sincs, hogy nagy melegben hogy viselkedik. Azt viszont tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 egyik rokonvírusa, az ugyancsak a koronavírusok családjába tartozó MERS Szaúd-Arábiában és a Közel-Keleten tombolt, ott meg többnyire elég jó az idő.

Q: Lehetett olyan ígéretekről olvasni, hogy őszre akár már vakcina is rendelkezésre állhat. Hogy lehet vakcinát gyártani egy olyan vírus ellen, amiről alig tudunk valamit?

F. A.: Őszre biztosan nem lesz még tömegek számára is elérhető oltás, pedig hatalmas a verseny az oltóanyag kifejlesztéséért. Bár az ismeretek a vírus viselkedéséről egyelőre korlátozottak, az már tudható, hogy monoklonális ellenanyagot vélhetően fognak tudni fejleszteni a vírus ellen. Ebből a típusból már olyannal is kísérleteznek, amely egyszerre gátolja a vírus sejtbe jutását, illetve a kórokozót beengedő sejteken a kapuként szolgáló receptorokat. Egy másik esetben pedig azzal próbálkoznak, hogy megakadályozzák, hogy az ellenanyag maga járuljon hozzá a szervezetben a vírus hatására amúgy is könnyedén beinduló citokinvihar kialakulásához. 

Mindezt meg fogják tudni oldani, csakhogy egy dolog a hatékony és biztonságos vakcina kifejlesztése, de egy másik dolog a tömeggyártás. Olyan biotechnológiai eljárások is kellenének, amelyekkel több milliárd oltóanyagot lehet előállítani, mert az oltóanyagra a világon mindenhol szükség lesz. Amikor Jonas Salk és Albert Sabin kifejlesztették a gyermekbénulás elleni oltóanyagot a múlt század közepén, a sorozatgyártásra még több évig nem sikerült ráállni. 

Q: Amíg ez meg nem oldódik, marad a bezárkózás?

F. A.: Ha valamire, erre volt jó az AIDS elleni küzdelem. A HIV-vírus, akárcsak a SARS-CoV-2, ugyancsak RNS-vírus, ami ellen nagyon sokféle hatóanyagot próbáltak fejleszteni, csak épp az AIDS ellen azok egyike sem volt igazán hatékony. Most viszont nem kizárt, hogy valamelyik, vagy akár több is beválhat. A CEU és a Harvard hálózatkutatója, Barabási-Albert László és kutatócsoportja mások mellett intenzíven foglalkozik azzal, hogyan lehetne korábban kifejlesztett és részben már ki is próbált vagy legalább a klinikai vizsgálatokig, vagyis az emberi kipróbálás fázisába eljutott hatóanyagokat újrahasznosítani. Ez olyannyira nem ördögtől való, hogy olyan hírhedt hatóanyagokról, mint a világszerte újszülöttek ezreinek rendellenes fejlődését okozó thalidomidról, ismertebb nevén a Conterganról is kiderült, hogy jól alkalmazható bizonyos krónikus ízületi gyulladásos megbetegedések tüneteinek enyhítésére. Az Ebola ellen fejlesztett, de abban kevéssé hatékony remdesivir viszont működhet a COVID ellen, még ha az eddig megjelent információk ellentmondásosak is. Igaz, jelenleg nagyon drága gyógyszer. 

Egy mostanában végzett hongkongi vizsgálat szerint egy AIDS ellen fejlesztett hatóanyag kombinációt próbáltak ki nemrégiben. A lopinavir/ritonavir/ribavirin komplex, egy a szervezetben is termelődő molekulával, az interferon-bétával együtt adagolva állítólag öt nap alatt a kimutathatósági szint alá csökkentette a betegek szervezetében a vírusszámot. Ezeket a vizsgálatokat kis mintán végezték ugyan, de ha bármelyikről bebizonyosodik 2-3 vizsgálatban is, hogy hatékony lehet, az reményt ad arra az időre, amíg nem áll rendelkezésre a vakcina.

Q: Abban lehet reménykedni, hogy – akárcsak rokonai, a SARS és a MERS vírusok – a SARS-CoV-2 is egyik pillanatról a másikra jóformán nyom nélkül felszívódik?

F. A.: Most is megtörténhet, hogy a vírus elmutál, és ez olyan irányban történik, amely miatt kevésbé lesz az emberek körében fertőző. De ez egyrészt épp ellentétes irányba is történhet, másrészt nem az időjárásváltozás fogja okozni. A jóindulatú daganatsejtekre mondják, hogy a földi élet legéletképesebb sejtjei, mert amellett, hogy intenzíven szaporodnak, nem ölik meg a gazdaszervezetet. Ebben lehet bízni, de ez senkit nem ment föl a gyógyszer- és az oltásfejlesztés, a társadalmi távolságtartás, a kontaktuscsökkentés, a maszkviselés és az egyéb védekezési formák gondos és jól kommunikált megszervezése alól.

A Határtalan tudás korábbi előadóival készült interjúk a Qubiten: