A CIA-nak tulajdonított információk szerint Kína még januárban azzal fenyegette az ENSZ egészségügyi világszervezetét, hogy nem támogatja a WHO koronavírus utáni nyomozásait, ha az hivatalosan is világjárványnak minősíti a COVID-19-et – írja a Newsweek. A lapnak két meg nem nevezett titkosszolgálati forrás is megerősítette, hogy a CIA jelentése szerint Peking a köztes időszakot orvosi készletek felhalmozására használta fel, megelőzve a járványra készülő többi országot.

Német hírszerző források szerint Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke személyesen kereste fel Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, a WHO főigazgatóját, hogy a világszervezet még ne jelentse be, hogy a vírus emberről emberre is képes terjedni. A beszélgetésre állítólag január 21-én került sor. A WHO 14-én még azt közölte, hogy nem lát elegendő bizonyítékot arra, hogy a vírus emberről emberre terjedne, 22-én ezt arra módosították, hogy az adataik alapján Vuhanban valóban terjed így a fertőzés, de annak a mértékéről még nem tudtak nyilatkozni.

 Bürokratikus akadályok

A szervezet tagadta, hogy kínai nyomásra módosították a világjárvány bejelentésének időpontját: a WHO szóvivője, Christian Lindmeier szerint kizárólag a rendelkezésükre álló bizonyított adatok alapján döntöttek a figyelmeztetés kiadásáról. A szóvivő hozzátette azt is, hogy Tadrosz a kérdéses időpontban nem is tárgyalt a kínai elnökkel, erre csak január 28-án került sor, ezeken a beszélgetéseken pedig fel sem merült annak a kérdése, hogy világjárványnak nyilvánítsák a betegséget. 

A korábbiakban is több kritika érte a WHO koronavírus elleni lépéseit, bár arról, hogy ezeknek mi lehet az oka, megoszlanak a vélemények. Mareike Ohlberg, a berlini Mercator Intézet kutatója szerint a világszervezet kritika nélkül elfogadta a hivatalos kínai adatokat, ezzel pedig hamis képet kaphatott a fertőzés mértékéről, ez is okozhatta a késlekedést. Az egyre gyanúsabb, hogy a kínai számokkal nem stimmel valami: április elején a hivatalos adatok szerint a járvány 2532 halálos áldozatot szedett az országban, de a helyi lakosok már akkor is ennek a többszöröséről beszéltek, míg végül a kínai hatóságok bő két héttel később további 1290 halálesetet ismertek el. A hivatalos indoklás szerint az adminisztrációs terhek lassították az áldozatok regisztrációját (a bürokrácia felelőssége legtöbb, kívülről különösnek vagy ellentmondó kínai közlés esetében felmerül).

Korán indult a bevásárlás

A New York Times szerint annyi bizonyos, hogy Kína már január elején, amikor a hivatalos források nem erősítették meg, hogy a betegség emberről emberre terjedne, rengeteg lélegeztetőgépet és maszkot vásárolt. Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma szerint ez nem is volt véletlen: egy január 1-jén kelt jelentésükben azt írják, hogy Peking tudatosan csökkentette a védőfelszerelések exportját és növelte az importot, miközben szándékosan eltitkolta a betegség veszélyeit. A kínai külügy alaptalannak nevezte ezeket a vádakat.

Mindeközben Donald Trump amerikai elnök és Mike Pompeo külügyminiszter még vadabb vádakkal álltak elő Kínával szemben: Pompeo vasárnap jelentette be, hogy „irdatlanul erős bizonyítékai” vannak arra, hogy a vírust egy laborban fejlesztették ki, bár az amerikai hírszerzés hivatalos álláspontja szerint semmi nem utal arra, hogy a SARS-CoV-2 mesterséges eredetű lenne. A Five Eyes nevű, öt ország titkosszolgálatának anyagait feldolgozó szövetség sem talált arra utaló jeleket, hogy mesterséges vírusról lenne szó. Pompeo szerint arra is „rengeteg bizonyítékuk” van, hogy Kína a járvány kitörésekor megpróbálta kevésbé súlyosnak feltüntetni a helyzetet, mint amilyen valójában volt.

A német honvédelmi miniszter, Annegret Kramp-Kerrenbauer egy belső minisztériumi feljegyzésben azt írta, hogy Donald Trump és Mike Pompeo konspirációs teóriáikkal csak az amerikai járványkezelés hiányosságairól akarják elterelni a figyelmet.

A 2003-as SARShoz fogható járvány

Az AP szerint a kínai hatóságok hat napon keresztül hallgattak a járvány kitöréséről, ez az időszak pedig a fertőzések kezdetén kulcsfontosságú volt a betegség terjedésének szempontjából. Zuo-Feng Zhang, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa szerint azzal, ha a hatóságok korábban cselekedtek volna, elkerülhető lett volna a vuhani egészségügyi rendszer összeomlása. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a hatóságok mindent azonnal jelentettek a WHO-nak, igaz, Hszi Csin-ping csak január huszadikán jelentette be hivatalosan, hogy járvány tombol az országban, holott Ma Csaovej, a Kínai Országos Egészségügyi Szolgálat igazgatója szűk körben már 14-én egy súlyos járvány kitörésére figyelmeztette az ország vezetőségét, amely a „2003-as SARS-vírushoz lehet majd fogható”. 

Ennek megfelelően az ország járványügyi hivatala már tizenötödikén a legmagasabb fokozatú járványügyi veszélyhelyzetet hirdetett, igaz, a nagyközönség felé továbbra sem árultak el túl sokat a vírusról, 15-én az állami televízióban csak annyit jelentettek be, hogy a betegség emberről emberre „csekély valószínűséggel” tud csak terjedni. 

Nem beszéltek, cselekedtek

A május 4-én a sajtóhoz eljuttatott amerikai elemzés szerint Kína tagadta, hogy korlátozták volna a gyógyászati eszközök exportját az országban, ahogyan azt is, hogy a szokásosnál több felszerelést vásároltak volna januárban és februárban, de a jelentés 95 százalékos valószínűséggel feltételezi, hogy az ország az adott időszakban valóban alaposan bevásárolt ezekből a felszerelésekből, a kivitelüket pedig korlátozta.   

A gyakran homályos kommunikációnak persze elemzők szerint több oka is lehet: az orvosok a kezdeti retorziók miatt nem merték jelezni a gyanús eseteket, a párt becsületbeli kérdést csinált a vírus pontos eredetéből, míg végül speciális engedélyhez kötötte a hasonló kutatásokat. Ray Yip amerikai infektológus szerint könnyen lehet, hogy a kínai kormányzat helytelenül kommunikált, de a nyilvánosság kizárásával megpróbált felkészülni a járványra – igaz, ezt még azelőtt nyilatkozta, hogy a mostani CIA-s információk napvilágra kerültek volna. 

Patyomkin-kórház

További problémát jelent az is, hogy a sokat hangoztatott transzparencia ellenére a kínai hatóságok kezdetben titkolták a fertőzést, később biztosították a WHO szakértőinek a helyszíni vizsgálatokat, majd amikor kitört a járvány, újra szigorítottak a cenzúrán. Ohlberg szerint már a WHO küldöttségének fogadásával is voltak problémák: a világszervezet továbbra is csak államilag jóváhagyott adatokat kapott, a kórházak és az egészségügyi bemutatásakor pedig egyfajta Patyomkin-egészségügyet húztak fel a külföldi szakértők elkápráztatására.

Amikor Vuhanban elszabadult a járvány, az átmeneti átlátható kommunikációt felváltotta a cenzúra: a kórházakban uralkodó áldatlan állapotokról készült felvételeket eltávolították a közösségi oldalakról, az orvosok nem kaptak védőfelszerelést, nehogy pánikot keltsenek. 

Transzparencia és cenzúra

A Wired gyűjtése szerint az időben lementett vagy kiszivárogtatott felvételek és nyilatkozatok egészen más képet festenek a fertőzés kitöréséről, mint a hivatalos forgatókönyv: egy vuhani kórház recepciósa szerint 120 betegből 80 esetben jelentkeztek tüdőbántalmak, de mindössze ötöt tudtak felvenni a kórházba közülük. Az orvosok nem nyilatkozhattak, a hivatalos kommunikáció szerint pedig egészségügyi dolgozó nem is fertőződött meg február közepéig – egy vuhani lapban megjelent iterjú szerint cask egyetlen kórházban háromszázan kapták el a betegséget, a cikket később törölték. 

Kína mindeközben azt állítja, hogy az általuk adott adatok hitelesek és pontosak, mindeközben pedig az Egyesült Államokat vádolja azzal, hogy amerikai katonák terjesztették el a vírust Vuhanban, Trump pedig Kínát vádolja ugyanezzel, igaz, ahogy mondta, valami baleset történhetett, és a vírus kiszabadult a laborból. Erre utaló bizonyíték ugyan nincs, de a konteóknak jó alapot adhat az, hogy Vuhanban valóban működik egy nagy virológiai kutatóintézet.