Bejelentették, mit fognak csinálni a Holdon a NASA űrhajósai: sétálni, sokat

2020.06.24. · tudomány

A NASA 2024-ben, az 1972-es Apollo–17 misszió után először küld embereket a Holdra, de a Mars-utazás főpróbájának szánt Artemis-programról egyelőre nem sok részletet árult el az űrügynökség. Most annyi kiderült, hogy a NASA miként képzeli el az űrhajón kívüli tevékenységek (EVA) egy részét, miután az Artemis–3 legénysége landolt a Hold felszínén.

A két űrhajós (egy férfi és egy nő) körülbelül 6 és fél napot töltenek majd a Holdon, ami közel kétszer hosszabb idő az Apollo-program során felállított rekordnál. Ez idő alatt az űrhajósok négy-négy, egyenként nagyjából 6 órás tevékenységet végeznek majd az űrhajón kívül, ami megegyezik a Nemzetközi Űrállomás legénységének űrsétáinak hosszával.

Bár az elmúlt évek űrfilmjei alapján csalogató a gondolat, hogy menő holdjárókon száguldozzanak a 21. század első humán vendégei az égitesten, a NASA az első misszió során még biztosan nem küld járművet a Holdra, így az asztronautáknak a saját lábukon kell bejárni a sziklás felszínt – a későbbi Artemis-küldetések során már vélhetően holdjáróval is ellátják az űrhajósokat.

Az Artemis-misszió látványterve
photo_camera Az Artemis-misszió látványterve Fotó: NASA

A NASA űrruháit tervező Lindsay Aitchison egy májusi virtuális konferencián elmondta, hogy az egyes holdséták során nagyjából 16 kilométeres távot kell bejárniuk az űrhajósoknak hat óra alatt. Ez nem hangzik lehetetlennek, de összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy az Apollo–11 során Neil Armstrong és Buzz Aldrin mindössze 1 kilométert sétált a Hold felszínén, 2 és fél óra alatt.

Az Apollo-missziók során az űrhajósok a Hold egyenlítői területén landoltak, az Artemis-program utasait azonban a déli sarkvidék környékére küldik, és az ott uralkodó extrém hideg új kihívások elé állíthatja az űrruhák tervezőit.

A NASA azért szemelte ki a Hold déli sarkvidékét, mert az űrszondák ezen a területen észleltek vízjeget a felszín alatt, és a kutatók abban reménykednek, hogy a jég kinyerésével ivóvizet, illetve rakéta-üzemanyagot lehet majd előállítani, ezzel még ambiciózusabb küldetéseknek lehetőséget biztosítva.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás