A Melbourne-i Egyetem egy csütörtökön megjelent kutatása szerint Északnyugat-Európában és Ázsiában lassan kezdhetnek aggódni a tengerpart közelében élők: a jelenlegi emissziók mellett a tengerszint emelkedése 30 éven belül 200 millió ember otthonát fogja veszélyeztetni, 2100-ra pedig a Föld népességének 52 százalékát veszélyeztetik majd a viharok és villámárvizek.

Ha nem csökken az emisszió, a kutatók a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak: eszerint 290 millió ember veszítheti el az otthonát, bár egyes kutatók szerint már az eddigi lépések is elegendőek ahhoz, hogy ennél valamivel kisebb legyen a baj. Az RCP8.5 névre keresztelt klímaváltozási forgatókönyv növekvő szénhasználattal és a csökkentés teljes figyelmen kívül hagyásával számol, kritikusai szerint pedig épp ezért nem is életszerű, hiszen számos ország már most is korlátozza az emisszióját.

A kutatók által vázolt valószínűbb forgatókönyv is elég aggasztó: még mérsékelt kibocsátás esetén is 204 millió ember otthona kerül veszélybe 30 éven belül. Ian Young, a tanulmány egyik szerzője szerint persze ez még nem jelenti azt, hogy menthetetlenek lennének ezek a területek: megfelelő gátakkal, védművekkel és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével sokat lehet tenni a károk csökkentéséért.

Nem olcsó a védekezés

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az érintett területek 68 százalékán a viharok, a hullámok és a villámárvizek okoznak majd gondot, 32 százalékukon pedig a tengerszint emelkedése. Az emelkedő vízszint miatt a tengeri viharok a szárazföld nagyobb részén tudnak pusztítani, ez pedig Young szerint humanitárius katasztrófákhoz vezethet. Ebru Kireczi, a tanulmány egyik szerzője szerint különösen fontos lehet a viharjelzések kiépítése az érintett területeken, ezzel is csökkenthetőek lehetnének a károk.

Az áradások különösen nagy veszélyt jelentenek New Yorkra: Bill de Blasio polgármester tavaly jelentette be, hogy a város 10 milliárd dollárt szán árvízvédelemre. A költség máshol is nagy, a kutatók számításai szerint a helyreállítás és védekezés költségei legrosszabb esetben a globális GDP 20 százalékát is igénybe vehetik, Kireczi szerint épp ezért minél hamarabb fel kell készülni az érintett területek védelmére. Az Egyesült Államokban a népesség 40 százaléka él tengerparti területeken, ennek ellenére egyre kevesebben kötnek biztosítást árvíz esetére. Nicole LeBoeuf klímaszakértő szerint 2030-ban már kétszer vagy háromszor annyi árvízre kell számítani az Egyesült Államokban, mint 2000-ben, 2050-ben pedig akár tizenötször gyakrabban fordulhat elő árvíz, mint húsz évvel ezelőtt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Háromszor több otthont moshat el a víz a Földön, mint feltételezték

Dippold Ádám tudomány 2019. október 30.

Háromszázmillió ember otthona kerülhet veszélybe 2050-re, ha nem szorítják vissza sürgősen a karbonemissziót, áll egy a Nature-ben frissen megjelent tanulmányban. A korábbi becslések azért voltak pontatlanok, mert nem vonták le belőle az erdőket és a magas épületek magasságát.

A klímakatasztrófa évente 20 millió embert kényszerít otthona elhagyására

Qubit.hu gazdaság 2019. december 2.

Kubától Tuvaluig a világ legszegényebb országaiban 150-szer nagyobb a kockázata annak, hogy az ott lakóknak valamiféle katasztrófa miatt menekülniük kell otthonaikból.

Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Vajna Tamás tudomány 2018. február 22.

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.