A kutyák agya hasonlóan dolgozza fel a beszédet, mint az embereké

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival – állítják a magyar kutatók a Scientific Reports folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban

Az eddig is tudott volt, hogy a kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használnak az emberek és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondjákk azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ül parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérik őket, nagy valószínűséggel felismerik a pozitív érzelmi töltetet. Ugyanakkor eddig nagyon keveset lehetett tudni arról, mi zajlik az agyukban, amikor beszélnek hozzájuk.

„A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során. Korábban kimutattuk, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. A hierarchia feltérképezésére az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztunk: megmértük, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A mérés során időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételtük meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában” – mondja Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője. 

Beszédértő alany fMRI-s vizsgálataFotó: Kubinyi Enikő

A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). Vagyis a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. 

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.

Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki. Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője szerint „sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzések, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzések, mint a szójelentés magasabb szinteken kerülnek feldolgozásra számos fajban. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi” – magyarázza a kutató.

Az alábbi videóban a kutatók összefoglalója látható.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: