Magyar kutatók: A kutyák bélbaktériumai hatással vannak memóriájukra és öregedésükre is
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyák között – állítják az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai az Animals folyóiratban publikált legújabb tanulmányukban. A Kubinyi Enikő által vezetett kutatás szerint a bélbaktériumok befolyásolják az anyagcserét és az agy működését is.
A kutatók azt vizsgálták, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. A viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba, -80 Celsius-fokos környezetbe helyezték.
A kutatást vezető Kubinyi szerint az időlimit fontos, ugyanis csak így biztosítható, hogy valós képet kaphassanak a bélmikrobióta székletürítés előtti összetételéről. A kutatók a családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához.
A kutyák azonban nemcsak ürítettek, de részt vettek például egy memóriatesztben, ahol azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben van elrejtve jutalomfalat. Ötször ismételhették meg a feladatot, és a kutatók közben megszámolták, mennyit hibáznak, vagyis hányszor mennek oda rossz edényhez. Az eredmény: a többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteria törzshöz tartozó mikroorganizmust találtak. Ez azért különösen érdekes, mert a rossz memóriájú vagy Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is felszaporodik az emésztőrendszerben az Actinobacteria.
Míg azonban a Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilis bél szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt, addig a ragadozóknál több kutatás is kedvező hatásúnak találta a törzs tagjainak jelenlétét. Ezt a magyar kutatók vizsgálata is megerősítette: ők úgy találták, hogy Fusobacteria baktériumok a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban (kb. 30 százalékban) fordultak elő , mint az öregebbeknél.
Kubinyi szerint „a felfedezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modellje a kutya a humán bélmikrobióta változásainak. De az állatorvoslás és a kutyagazdák számára is hasznos, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük.”
A kutatás az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával valósult meg, a Kognitív öregedés kutyákon pályázat keretében.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A kutyák agya hasonlóan dolgozza fel a beszédet, mint az embereké
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
A pubertásban a kutyák is hasonlóan lázadnak, mint a serdülőkorú emberek
A kötődési problémákkal küzdő kutyák korábban serdülnek, de az engedetlenség minden pubertás ebre jellemző, derült ki egy friss brit etológiai kutatássorozatból.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.