Magyar kutatók: A kutyák bélbaktériumai hatással vannak memóriájukra és öregedésükre is
A bélben élő baktériumok aránya eltér az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyák között – állítják az ELTE Etológia és Mikrobiológiai Tanszék munkatársai az Animals folyóiratban publikált legújabb tanulmányukban. A Kubinyi Enikő által vezetett kutatás szerint a bélbaktériumok befolyásolják az anyagcserét és az agy működését is.
A kutatók azt vizsgálták, hogy családi kutyák esetében kimutatható-e összefüggés a memória és a bélmikrobióta összetétele között. A viselkedéstesztekre érkező kutyákat és gazdáikat elkísérték egy-egy rövid egészségügyi sétára, majd a székletmintákat megfelelő tárolóegységekben néhány percen belül mélyfagyasztóba, -80 Celsius-fokos környezetbe helyezték.
A kutatást vezető Kubinyi szerint az időlimit fontos, ugyanis csak így biztosítható, hogy valós képet kaphassanak a bélmikrobióta székletürítés előtti összetételéről. A kutatók a családi kutyák táplálkozását és életmódját feljegyezték, de nem kontrollálták, hasonlóan az emberek kutatásához.
A kutyák azonban nemcsak ürítettek, de részt vettek például egy memóriatesztben, ahol azt kellett megjegyezniük, hogy öt edény közül melyikben van elrejtve jutalomfalat. Ötször ismételhették meg a feladatot, és a kutatók közben megszámolták, mennyit hibáznak, vagyis hányszor mennek oda rossz edényhez. Az eredmény: a többet hibázó kutyák székletében arányaiban több Actinobacteria törzshöz tartozó mikroorganizmust találtak. Ez azért különösen érdekes, mert a rossz memóriájú vagy Alzheimer-kórban szenvedő embereknél is felszaporodik az emésztőrendszerben az Actinobacteria.
Míg azonban a Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumok elszaporodása embereknél számos kórképpel, például irritábilis bél szindrómával, vastagbélrákkal jár együtt, addig a ragadozóknál több kutatás is kedvező hatásúnak találta a törzs tagjainak jelenlétét. Ezt a magyar kutatók vizsgálata is megerősítette: ők úgy találták, hogy Fusobacteria baktériumok a fiatalabb kutyáknál nagyobb arányban (kb. 30 százalékban) fordultak elő , mint az öregebbeknél.
Kubinyi szerint „a felfedezéseink további igazolása nagyon fontos abból a szempontból, hogy eldönthető legyen, mennyire jó modellje a kutya a humán bélmikrobióta változásainak. De az állatorvoslás és a kutyagazdák számára is hasznos, ha kiderül, hogy egyes baktériumok adagolásával késleltethető az öregedés, vagyis az öregedéssel együtt járó kedvezőtlen jelenségeket mérsékelhetjük.”
A kutatás az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával valósult meg, a Kognitív öregedés kutyákon pályázat keretében.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: