A Mars felszínét az elmúlt néhány százmillió évben leginkább a szél formálta. Ennek észlelte most az amerikai űrügynökség, a NASA Curiosity marsjárója az egyik leglátványosabb formáját, egy portölcsért, más néven porördögöt, egy olyan szél által okozott jelenséget, ami a Földön is gyakran előfordul.

Ezek a forgószelek a Marson akár több kilométer magasságúak és több száz méter szélesek is lehetnek. Létrejöttük a nyár közeledtéhez kapcsolódik, magyarázta Claire Newman légkörkutató, mert a napsugárzás ekkor melegíti fel a talajt annyira, hogy a por felkapásához szükséges felszálló áramlatok keletkezzenek. A Curiosity landolási helyén, a Gale-kráterben pedig hamarosan beköszönt a nyár, így az elmúlt hetekben a kutatók elkezdtek porördögöket keresni a marsjáró kameráival.

Ez nem is olyan egyszerű, mert a Curiositynek hosszú sorozatfelvételeket kell készítenie, amelyeken kis szerencsével megfigyelhető lesz egy-egy portölcsér. A mostani porördög elkapásához egy ötperces időtartamot átfogó felvételsorozat kellett, ami a marsjáró navigációs kamerájával készült augusztus elején. A Curiosity időjárást figyelő műszerei egyébként is észlelték, hogy az elmúlt hetekben egyre szelesebb viszonyok uralkodnak a kráterben. Ezt a szakembereknek figyelembe kell venniük a finom porból álló kőzetminták begyűjtése és vizsgálata során, emellett pedig azt is el kell kerülniük, hogy a marsi szél az érzékeny műszerekre vagy kamerákra fújja a felszíni port.

A porördögök által a Mars felszínén hátrahagyott nyomokat még a Viking-keringőegységek detektálták először, az első porördögök kamerás megfigyelésére azonban 2005-ig kellett várni, amikor is a Spirit marsjáró több tucat portölcsért figyelt meg a Gusev-kráterben.

A porördögök vizsgálata Newman szerint segít megállapítani, hogyan keletkeznek, növekednek, mennyire változatos a méretük, portartalmuk, és meddig tartanak. Megfigyelésükből emellett lehet következtetni a szélerősségre és szélirányra is.

A Marson a porördögök jelentőségét a tudományos szempontok mellett az adja, hogy a szondák felett elhaladva megtisztítják azok napelemeit a rájuk rakódott por egy részétől. Bár ez a nukleáris akkumulátort használó Curiosity vagy a Perseverance esetén kevéssé érdekes, annál fontosabb korábbi marsjárók vagy a marsrengéseket figyelő InSight esetében, amely maga is találkozott már porördögökkel. Mint írtuk, a porördögök követése és időjárási állomásokkal való észlelése pont az InSight esetén igen fontos annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a szonda szuperérzékeny szeizmográfját befolyásoló külső hatásokat.

A porördögök keletkezéséért felelős mechanizmushoz hasonlóan keletkeznek a porviharok is, amelyek nagyobb régiókat vagy akár a Mars egészét be tudják borítani. Bár a bolygó ritkás légköre miatt a Marsi regény és film elején lejátszódó jelenet sosem történhetne meg a valóságban, a globális porviharoknak végzetes hatásuk lehet a napelemekkel működő űrszondákra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

1,8 milliárd pixeles, több mint 2 gigabájtos panorámakép készült a Mars dűnéiről

Bodnár Zsolt TECH 2020. március 5.

A NASA egy zoomolható felületen és egy 2,25 gigabájtos képfájlban is elérhetővé tette a valaha készült legnagyobb felbontású marsi tájképet.

A Curiosity 3 milliárd éves kőzetmintáiból megérthetjük, hogyan lett a Mars kék bolygóból száraz sivatag

Tóth András tudomány 2019. október 18.

A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.

Így alakította át a Marsról alkotott képünket a NASA bravúros marsjárója, a Curiosity

Tóth András tudomány 2019. május 11.

Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.