Laboratóriumi körülmények között eresztettek rá tüdősejtekre koronavírusokat az Észak-Karolinai Egyetem orvosi karának kutatói. A New England Journal of Medicine című folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban látványos képeken ábrázolták, ahogy a SARS-CoV-2 behálózza a tüdő epiteliális sejtjeit.

A légutak belsejét úgynevezett egyrétegű többmagsoros hengerhám borítja, ami csillós sejtekből épül fel. A képeken látható csillós sejteket szerencsére nem élesben, hanem petricsészében támadják a koronavírusok.

Az alábbi képen a tüdősejtek hosszúkás csillóin hemzsegő bolyhos kis kerek formák a koronavírusok. A vírusok elképesztően kicsik, mindössze 50-200 nanométer az átmérőjük (bár 400-500 nanométeres vírusok is léteznek), miközben az emberi vörösvérsejt átmérője körülbelül 7000 nanométer. Emiatt a koronavírus sem tanulmányozható fénymikroszkóppal, elektronmikroszkóp kell hozzá.

A képen szélsőségesen nagy számú virion látható (ez a vírus sejten kívül formája, a vírusrészecske, amely csak genetikai információt hordoz), amiket maga a megtámadott sejt állít elő és bocsát ki. A patogének pontosan így hódítják meg és özönlik el az emberi szervezetet: enzimeik segítségével az emberi sejtek saját gépezetét használják, hogy reprodukálódjanak – magyarázta a képeket készítő adjunktus, Camille Ehre.

A kutatás eredménye a látványos ábrázolás mellett az volt, hogy megfigyelhették, milyen nagyszámú virion keletkezik akkor is, ha a vírus csak egyetlen sejtet támad meg. Némelyik megfertőződött sejt annyira eltelt vírusokkal, hogy levált a hámszövetről, és útnak indult, ideális vivőanyagot teremtve ezzel a hemzsegő virionoknak, amelyek ezáltal egy mélyebb belégzés során a disztális tüdőig, kilégzéskor pedig a következő gazdatestig juthatnak – mondta még Ehre.

A SARS-CoV-2 vírus a jelek szerint nagy csomókban szabadul fel, és a löketnyi kórokozó hatékonyan fertőzheti meg a szaglóhámot, ami a szaglásvesztést magyarázhatja, illetve a nyálmirigyeket, ami pedig a szájszárazság tünetét okozhatja a kutatók szerint.

Sok más vírushoz hasonlóan a genetikai anyag másolását a SARS-CoV-2 is az RNS-függő RNS-polimeráz (RdRp) enzim segítségével oldja meg, amelynek a működése a nevéhez illően összetett. Éppen azért, mert léte elengedhetetlen a vírusok szaporodásához, ez a gépezet az antivirális kutatások népszerű célpontja. Sőt néhány már létező antivirális szer – így a SARS-CoV-2 ellen sok helyen ma is bevetett, de bizonytalan hatékonyságú remdesivir – is az RdRp-t veszi célba. Sajnos az RdRp nem egyedül dolgozik, egy sor további fehérjével karöltve szaporítja a vírust, köztük a helikáz nevű enzimmel, amely önmagában is fontos célpont a koronavírus ellen hatásos szerek keresésében – az enzimek keveredése ebben a folyamatban azonban különösen összetetté teszi a tudósokra váró feladatot. Ezeknek az enzimeknek a szerkezetét nemrég sosem látott részletességgel ábrázolták amerikai kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: