Rubik Ernő szerint a koronavírus-járvány olyan, mint a Rubik-kocka, és úgy is kell megoldani
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Rubik Ernő, a 76 éves építész és játéktervező a Washington Postnak írt véleménycikket a koronavírus-világjárványról. A mi kockánk (Cubed: The Puzzle of Us All) című idén megjelent könyvével turnézó Rubik természetesen leghíresebb találmányához hasonlítja a pandémiát, ezzel a felütéssel:
„Először 1980-ban utazhattam a Vasfüggönyön túlra, hogy láthassam a Nyugatot. Magyarországról New Yorkba tartottam a Nemzetközi Játékvásárra, ahol az egyik általam tervezett logikai játék amerikai bemutatóját tartották. A Kocka népszerűsége fertőző volt – nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon.”
Rubik elmeséli, hogy meglepődött, amikor idővel azt vette észre, hogy a megoldást keresőknek sok frusztrációt okozó színes kocka politikai és újságírói körökben a látszólag megoldhatatlan problémák, nehézségek szinonimája lett, de ma már nem lepődne meg, ha a koronavírus-járványt a pandémiák Rubik-kockájának neveznék. „Lehet, hogy a kockának van egy olyan aspektusa, ami segíthet a koronavírus kihívásait a megfelelő keretbe helyezni: a Rubik-kockát egyedül játsszák, de a megoldásához szükség van az emberi szolidaritásra” – írta.
A Rubik-kockán 43 trillió (43*1018) különböző kombináció alakítható ki, és közülük csak egyetlen egy jelent megoldást. A kocka összes oldalát nem lehet egyszerre látni, mégis mindig tudni kell, melyik oldalon mi a helyzet éppen. „Egy összekevert kocka frusztrációt, dühöt és nyugtalanságot szül, és az elveszettség érzetét kelti. Ebben az értelemben 2020 olyan lehet mindannyiunk számára, mintha egy ördögi Rubik-kockában ragadtunk volna.”
Rubik szerint a megoldás sosem lehetetlen, azonban koncentrációt, kitartást, nyitottságot, intellektuális becsületet és kíváncsiságot igényel, miközben az előítéletet és a türelmetlenséget bünteti.
„A kocka valódi üzenete nem a lehetetlenben való dagonyázás, hanem az emberi leleményesség diadala a legnagyobb komplexitás felett.”
Bár csak néhányan tudják maguktól megoldani a kockát, szinte bárki megtanulhatja másoktól az ehhez szükséges stratégiákat és algoritmusokat – a legtöbben könyvekből, Youtube-videókból vagy barátoktól tanulták meg kirakni a kockát. Rubik szerint „így válnak fertőzővé a megoldások”: azok, akik már a tudás birtokában vannak, igyekeznek azt másoknak is átadni. Ez az empátia az, ami szimpla matematikai feladatból egy közös intellektuális utazássá emeli a Rubik-kockát.
A káosz, a bizonytalanság eleinte mindenkit frusztrál, de az innovációnak, a nyitottságnak és a kitartásnak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse. És ez Rubik szerint nemcsak a kockára, de a járványra is igaz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ez lenne az új Rubik-kocka?
Új magyar háromdimenziós mechanikus logikai játék keresi rajongóit LavosBall néven. A találmány megalkotója, Szabolcs János díszlet- és látványtervező szerint a játéknak nemcsak az az újdonsága, hogy a három térbeli tengely helyett néggyel operál, hanem hogy képes mintegy kifordulni önmagából.
Először jött rá magától egy gép, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát
Áttörés történt a gépi tanulásban, a Kaliforniai Egyetem munkatársai olyan algoritmust írtak, amely képes önmagát jutalmazva tanulni. A kulcsszó az autodidakta iteráció, a határ a csillagos ég.
Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.