Egy kísérletben szándékosan terjesztettek influenzát, de senki nem kapta el
Az eredmények nem azt jelzik, hogy az influenza ártalmatlan lenne, sokkal inkább a tüsszentés és a köhögés megfelelő kezelésének jelentőségét mutatja.
Az eredmények nem azt jelzik, hogy az influenza ártalmatlan lenne, sokkal inkább a tüsszentés és a köhögés megfelelő kezelésének jelentőségét mutatja.
Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Ezen a nyáron is felfuthatnak a covidos fertőzések, amelyek mögött a sorozatos mutációkon átesett, az immunválaszt kicselező variánsok állnak. Közben már készülnek a covid és az influenza elleni kombinált vakcinák.
Egy friss kutatás szerint rosszabbul reagál a bakteriális fertőzésekre azoknak az immunrendszere, akik dohányoznak, és bizonyos hatások még évekkel a leszokás után is megmaradhatnak.
Lezárások ide, kötelező maszkhasználat oda, az emberek az elmúlt három évben is annyi kórokozóval találkoztak, hogy az immunrendszerüknek esélyük sem volt ellustulni. De akkor mi okozza a most tomboló, főként gyerekeket megbetegítő járványokat?
Az emberi immunrendszer az agyhoz hasonlóan tanul, emlékezik, de amivel régóta nem találkozott, azt bizony el is felejti. Így a covid-pandémia éveiben általánosan gyengülhetett a védettségünk az influenza, a nátha és szinte az összes visszatérően fertőző betegség ellen, amelyek a covid elleni védekezés miatt kevésbé terjedtek az elmúlt években.
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Az Egyesült Királyságban nem 3, nem 5, hanem 12 hetet várnak az oltás két adagja között. Először vizsgálták meg, milyen hatással van a hosszabb kihagyás az antitestek és a T-sejtek számára a legidősebbek körében. Kiderült, hogy nemcsak a vakcinák szűkössége miatt lehet helyes a brit stratégia.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
Ha nincs mellékhatás, vajon az oltás által szerzett védettség is gyengébb? Miért fordulnak elő ritkábban mellékhatások az idősebbeknél és férfiaknál? A Cardiff Metropolitan Egyetem virológus előadója tisztázta ezeket a kérdéseket.
Az ország legnagyobb kórházának igazgatója szerint a nyájimmunitás „lehet az egyetlen magyarázat” az esetszámok zuhanására, miközben a korlátozásokat sorra oldják fel. A fertőzésszám a nem beoltott korcsoportokban is esik.