A WWF szerint környezeti katasztrófához vezethet az új vízgazdálkodási törvényjavaslat

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Magyarországon évről évre súlyosabb a vízhiány, az aszálykárok növekednek, ezért a gazdálkodók részéről jogos a víz iránti fokozódó igény, azonban az öntözéshez használatos talajvízkutak létesítésének és üzemeltetésének engedélyeztetése költséges és bonyolult. Ezt a problémát próbálja orvosolni az a törvényjavaslat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be november 10-én Kövér Lászó házelnöknek. 

A javaslat harmadik paragrafusa szerint „nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez”, ha egyebek mellett „a felszíni vízkivételi lehetőség az érintett területek vonatkozásában nem vagy – a megvalósítás műszaki kökltségeihez képest – aránytalanul nagy költség mellett áll rendelkezésre (a javaslat többi pontja a Parlament honlapján olvasható). 

A WWF közleménye szerint ez az enyhítés ugyan valóban csökkentené a gazdákra háruló bürokratikus terheket, de ez a bürokrácia ebben az esetben nem öncélú, az intézkedés pedig hosszabb távon katasztrofális környezeti következményekkel járna. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a jelenelgi szabályozás szerint az engedélykérelemben ismertetni kell a kút tervezett műszaki paramétereit, a használat során keletkező szennyvíz kezelési módját, illetve a vízkészletekre és a környezetre gyakorolt hatásait is be kell mutatni. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy egy rossz helyen létesített, rosszul kivitelezett kút potenciális szennyezőforrás, amelyen keresztül a növényvédőszerek, a műtrágya és a szerves trágya a földfelszín alatt található vízkészletet is beszennyezheti.

Vízgazdálkodási paradigmaváltásra van szükség

A szervezet közleménye szerint a mostani időszakban össztársadalmi szempontból minden olyan döntés káros, amely a vízkészlet pazarlásához vezethet, a most benyújtott törvényjavaslat pedig éppen a vízkészlet túlhasználását tenné lehetővé azokban az aszályos időszakokban, amikor a legfőbb prioritás épp a vízzel történő takarékoskodás lenne. 

A WWF szerint a törvényjavaslat elfogadásával nőhetne a gazdák közötti egyenlőtlenség is: miután az öntözési célból létesített kút létesítése jelentős beruházásigényű tevékenység, valószínűleg a tehetősebb gazdák élhetnének ezzel a lehetőséggel, az öntözés miatt csökkentő talajvízszint pedig tovább száríthatja az öntözni nem képes gazdák földjét – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. 

A WWF a Magyarországon egyre nagyobb problémát okozó aszálykárok, illetve a közleményükben ismertetett okok miatt a törvényjavaslat visszavonását kéri, és egy társadalmi szereplőkkel érdemben egyeztetett mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepció kidolgozását javasolja. 

Kajner szerint Magyarországon vízgazdálkodási paradigmaváltásra van szükség: miközben csaknem 200 éve, a folyószabályozások óta berögzült gyakorlat a víz elvezetése, a 21. század legégetőbb problémája már nem a víztöbblet, hanem az aszály: a szervezet közleménye szerint az aszálykár több mint két és félszerese a többletvizekből fakadó károknak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: