Egyes hosszú életű emlősfajokban az anya-utód kötelék a csecsemőkor után is fennáll, és az anyák a szoptatás után is biztosítják az erőforrásokat és a szociális támogatást felnőtt utódaiknak.

A primatológusok előtt eddig is ismert volt, hogy az anyák aktívan jelen vannak a serdülő hím csimpánzok (Pan troglodytes) életében, annak ellenére, hogy a csimpánzok patriarchális társadalmában az ivarérett hímek dominálnak, és a kötődési viszonyrendszer is a hímek között a legerősebb. Azt viszont csak a Behavioral Ecology & Sociobiology folyóiratban most megjelent tanulmány tisztázta, hogy az anyák a felnőtt fiaikat is támogatják, és hogy ennek a kapcsolatnak milyen hosszabb távú hatása van a hímek életére.

Rachna B. Reddy, a Harvard Egyetem evolúcióbiológusa és Aaron A. Sandel, az austini Texasi Egyetem antropológusa az ugandai Kibale Nemzeti Park Ngogo területén három éven keresztül tanulmányozta 29 fiatal hím csimpánz viselkedését. A 9-15 éves kamaszok és a 16-20 éves fiatal felnőttek interakciónak vizsgálata meglepő eredményre vezetett.

Kiderült, hogy még a klánok közötti harcokban és a csoporton belül kőkemény agresszivitással fellépő hímek is keresik anyjuk társaságát, ami szó szerint megnyugtatja őket. A kurkászásban, simogatásban, kéz- és vállveregetésben megnyilvánuló anyai gondoskodást a kamaszok több mint háromnegyede, a fiatal felnőtteknek pedig a harmada kereste a mindennapi konfliktusok után.

A követő kutatás fényt derített arra is, hogy az anyjukkal szoros kapcsolatban álló fiatal hím csimpánzoknak nagyobb esélyük van a túlélésre. Azok az egyedek például, amelyek 12 éves koruk előtt elveszítik az anyjukat, hátrébb kerülnek a hierarchiában, ráadásul drasztikusan csökken az esélyük a szaporodásra és a túlélésre.

Az embervilágból ismerős lehet, hogy a kutatók megfigyelése szerint ahogy a hím csimpánzok öregedtek és önállóbbak lettek, egyre több időt töltöttek anyjuktól távol, és a serdülőkkel ellentétben már egyre kevésbé kerestek megnyugvást az anyjuk közelében. Amikor azonban ezek a fiatal felnőtt hímek véletlenül mégis anyjuk társaságába kerültek, ugyanúgy viselkedtek, mint a serdülők. Sok anya lett a felnőtt hím fiának „legjobb barátja”.

A kutatók szerint az anyák által fiaiknak nyújtott támogatás egyértelműen csökkenti a stresszt a hímek versengő világában. Reddy és Sandel ezután azt vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a hímek egészségére ezek a sajátos anya-fiú kötődési magatartások.

Korábbi kapcsolód cikkeink:

Magyar kutatók találtak újabb közös vonást a főemlősök és az ember kommunikációjában

Qubit.hu tudomány 2020. január 23.

Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.

Kiderült, hogyan választják ki a csimpánzok a fát, amin dobolnak

Dippold Ádám majom 2019. december 19.

A primatológusok korábban azt hitték, hogy valami bizarr majomrituálé zajlik a dzsungelben, egy új kutatás szerint viszont a csimpánzok hangszín alapján választanak maguknak ütögetni való fát.

Minden ember kezén megtalálhatók a gorilla- és a csimpánzujjak

Vajna Tamás tudomány 2019. április 10.

Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.