A hím csimpánzok felnőtten is a mama kedvencei maradnak

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egyes hosszú életű emlősfajokban az anya-utód kötelék a csecsemőkor után is fennáll, és az anyák a szoptatás után is biztosítják az erőforrásokat és a szociális támogatást felnőtt utódaiknak. 

A primatológusok előtt eddig is ismert volt, hogy az anyák aktívan jelen vannak a serdülő hím csimpánzok (Pan troglodytes) életében, annak ellenére, hogy a csimpánzok patriarchális társadalmában az ivarérett hímek dominálnak, és a kötődési viszonyrendszer is a hímek között a legerősebb. Azt viszont csak a Behavioral Ecology & Sociobiology folyóiratban most megjelent tanulmány tisztázta, hogy az anyák a felnőtt fiaikat is támogatják, és hogy ennek a kapcsolatnak milyen hosszabb távú hatása van a hímek életére. 

Rachna B. Reddy, a Harvard Egyetem evolúcióbiológusa és Aaron A. Sandel, az austini Texasi Egyetem antropológusa az ugandai Kibale Nemzeti Park Ngogo területén három éven keresztül tanulmányozta 29 fiatal hím csimpánz viselkedését. A 9-15 éves kamaszok és a 16-20 éves fiatal felnőttek interakciónak vizsgálata meglepő eredményre vezetett.

Ifjú ugandai csimpánzokFotó: Patrick Kientz/Biosphoto via AFP

Kiderült, hogy még a klánok közötti harcokban és a csoporton belül kőkemény agresszivitással fellépő hímek is keresik anyjuk társaságát, ami szó szerint megnyugtatja őket. A kurkászásban, simogatásban, kéz- és vállveregetésben megnyilvánuló anyai gondoskodást a kamaszok több mint háromnegyede, a fiatal felnőtteknek pedig a harmada kereste a mindennapi konfliktusok után. 

A követő kutatás fényt derített arra is, hogy az anyjukkal szoros kapcsolatban álló fiatal hím csimpánzoknak nagyobb esélyük van a túlélésre. Azok az egyedek például, amelyek 12 éves koruk előtt elveszítik az anyjukat, hátrébb kerülnek a hierarchiában, ráadásul drasztikusan csökken az esélyük a szaporodásra és a túlélésre.

Az embervilágból ismerős lehet, hogy a kutatók megfigyelése szerint ahogy a hím csimpánzok öregedtek és önállóbbak lettek, egyre több időt töltöttek anyjuktól távol, és a serdülőkkel ellentétben már egyre kevésbé kerestek megnyugvást az anyjuk közelében. Amikor azonban ezek a fiatal felnőtt hímek véletlenül mégis anyjuk társaságába kerültek, ugyanúgy viselkedtek, mint a serdülők. Sok anya lett a felnőtt hím fiának „legjobb barátja”. 

A kutatók szerint az anyák által fiaiknak nyújtott támogatás egyértelműen csökkenti a stresszt a hímek versengő világában. Reddy és Sandel ezután azt vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a hímek egészségére ezek a sajátos anya-fiú kötődési magatartások.

Korábbi kapcsolód cikkeink: