Házi sütésű kenyértésztán növesztettek emberi sejteket kanadai kutatók

2021. január 5.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A nemzetközi karanténkenyér-divat farvizén új mikrobiológiai technológiával álltak elő az Ottawai Egyetem kutatói – írja a Futurism.

A biológusokból és fizikusokból álló csoport a Kanadában is népszerű élesztő, illetve kovász nélküli, a szódabikarbóna néven ismert nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) hozzáadásával készülő ír szódás kenyér több hétig is friss tésztáját használta fel sejttenyészeteihez, pontosabban a szódás kenyér belével helyettesítették mikrobiológiai laboratóriumokban használt kollagént, amely a sejttenyészetek vázaként szolgál.

A kutatók sokféle kenyérféle után kötöttek ki a szódás kenyér belénél, amely az alkohollal történő sterilizálás és a térszerkezet kémiai stabilizálása után kiválóan működött emberi izom-, bőr- és csontsejtek laboratóriumi tenyésztéséhez.

Ír szódás kenyér
Fotó: Wikipédia

Az eredményeiket eddig csak preprint formában publikáló kutatók szerint a kenyeres technológia a laboratóriumok mellett a mesterség húsgyártásban is ígéretes lehet.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Mikrobiológia a gyakorlatban: Tibi, a kovász

Mikrobiológia a gyakorlatban: Tibi, a kovász

Dippold Ádám majom 2020. április 15.

Magyarország a tízmillió mikrobiológus és pék országa lett: ahogy a boltokból fogyni kezdett az élesztő, azok is nekiálltak kovászt készíteni, akiknek a kenyér egyet jelentett a szeletelt, csomagolt toasttal. De hogy működik a kovász, tényleg el kell-e nevezni, és vajon számít valamit, ha felolvasunk neki? Ember- és tésztakísérlet.