A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Japán kutatók a csirkeizomsejteket egy olyan bioreaktorban tenyésztették, ami az állati vérerek működését utánozza. Ezzel a jövőben nagyobb húsdarabok is előállíthatók lehetnek.
Olyan új technológiát fejlesztettek ki kutatók, amellyel egyetlen egéren egyszerre 25 antitestet lehet tesztelni. Ez gyorsabb tesztfolyamatot és kevesebb laboratóriumi egeret jelent.
Az ázsiai ország nemrég új irányelveket fogadott el az emberi genomszerkesztési kutatások szabályozására, amit kínai szakemberek tiltakozásának hatására októberben kibővítettek. Eközben újabb és újabb kérdések merülnek fel a kínai laborok biztonságosságáról.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
AI-rajzművésztől a laboratóriumi állatokon át a nanovilágig rengeteg témát ölel fel a szeptember 29-30-án megrendezett programsorozat interaktív beszélgetésekkel, workshopokkal és előadásokkal gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Horgászbot és csali helyett laborban növesztett sügérsejtek kellettek a mutatványhoz.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Valakinek a piócákat is meg kell etetni és a nyálkahal nyálkáját is össze kell gyűjteni, hogy előrébb menjen a tudomány. De holttestfarmernek, kórházi szervdarálónak vagy szennyvízcsatorna-búvárnak sem áll olyan, aki nem elég eltökélt.
Táplálkozástudományi szakértők szerint ideje lenne egészségesebb étrendre váltani az állatkísérletekben, ha pedig ezt egységessé is tennék, megbízhatóbb és könnyebben összevethető eredményekhez juthatnának a kutatók. Volt már hasonló törekvés, de az már nem felel meg a modern követelményeknek.
A halálos kórokozók számának növekedésével egyre nagyobb szükség lesz ezekre a laboratóriumokra, de ha nem követik a biztonsági szabványokat, azzal a járványok elszabadulásának veszélyét is növelik.
LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.
Egy kiszivárgott videón a Vivotecnia intézet labortechnikusai a legválogatottabb durvaságokat alkalmazzák a kísérleti majmokkal, kutyákkal, malacokkal, nyulakkal és egerekkel szemben. A hatóságok napok alatt leállították a kutatásokat, és kimenekítették a helyszínen talált állatokat. Most a kutatócég végleges bezárásáért harcolnak.
Az Ottawai Egyetem kutatócsoportja szerint a kenyeres technológia a laboratóriumok mellett a mesterség húsgyártásban is ígéretes lehet.