Douglas Adamsről nevezték el a 42 ezer évvel ezelőtti klímaapokalipszist, amely megpecsételhette a neandervölgyiek sorsát
A neandervölgyiek kihalását az elmúlt években felváltva magyarázták környezeti okokkal, közelebbről globális klímakatasztrófákkal, illetve a faj csökkenő genetikai diverzitásával. Egy friss kutatás újabb bizonyítékot talált arra, hogy a Homo neanderthalensis végzetét a klíma gyors változása okozta, amit pedig a Föld mágneses pólusainak 42 ezer évvel ezelőtti cseréje, valamint a csökkenő szoláris aktivitás váltott ki.
A nemzetközi kutatócsoport tanulmányát a Science közölte pénteken, de a kutatók a Conversationben is beszámoltak az eredményekről. A kutatásban lényegében egy közös magyarázatot kerestek egy sor jelenségnek, ami abban a korszakban következett be. Az egyesített magyarázat pedig a mágneses pólusok cseréje lett, amely olyan apokaliptikus környezetet teremtett, amelynek a megafauna kihalásától a neandervölgyiek eltűnéséig számos súlyos következménye volt.
A Föld mágneses mezeje normál körülmények között védőpajzsként működik a pusztító kozmikus sugárzás ellen, ám a pólusok cseréjénél, ami többször is előfordult a bolygó történetében, e védelem drámai mértékben gyengül, kitéve a Földet az űrből érkező nagy energiájú részecskéknek.
A 42 ezer évvel ezelőtti, úgynevezett Laschamps esemény a pólusok átmeneti cseréjével járt, és mintegy ezer évig tartott. Korábbi tudományos munkák nem találtak erős bizonyítékokat arra, hogy ez a földtörténeti esemény olyan óriási hatással lett volna a bolygóra, a mostani kutatás szerint azonban nagyon is drámai következményekkel járt, és olybá tűnhetett, hogy „vége van a világnak”, ahogy Chris Turney professzor, az Új-dél-walesi Egyetem tanára, a tanulmány egyik szerzője fogalmazott. A 42-es szám jelentőségére a világot ráébresztő Douglas Adams iránti tiszteletből a tudósok Adams-eseménynek nevezték el a vizsgált korszakot.
A korszak különböző drámai változásait egyesítő „paleo-apokalipszisről” szóló elméletüket a kutatók egy Stephen Fry által narrált vicces videóban is elmagyarázták a nyolcvanas évek grafikai megoldásaival.
A mindentudó kaurifenyők
A kutatók szénizotópos vizsgálatoknak vetették alá az észak-új-zélandi vizenyős földeken épségben fennmaradt ősi kaurifenyők évgyűrűit. A maradványok közül néhány több mint 42 ezer éves volt, ami lehetővé tette, hogy a kutatók nyomon kövessék, hogyan változott az idő előrehaladtával a légkörben található szén-14 izotóp mennyisége. Az instabil szénizotóp felhalmozódását a Laschamps esemény idején a nagy energiájú kozmikus sugárzás idézte elő. Ezzel az eljárással a kutatócsoport pontosabban be tudta határolni időben a légköri változásokat, mint a korábbi módszerek – például ásványi lerakódások vizsgálata – lehetővé tették.
Ez után a Föld számos pontjáról gyűjtött leletek vizsgálatával azt is igazolni tudták, hogy ezek a drámai környezeti változások a 14C izotóp légköri felhalmozódásával egy időben történtek. A 42 ezer éve végbe ment hirtelen klímaváltozás egyebek mellett a következő hatásokkal járt:
- vastag jégtakaró borította be Észak-Amerikát,
- megváltoztak az óceáni áramlatok,
- mágneses viharok tomboltak,
- a Csendes-óceán nyugati részén jelentősen elmozdultak a trópusieső-övezetek,
- Ausztrália kiszáradt.
Emberi hatások
A 42 ezer évvel ezelőtti környezeti változások, amellett, hogy kipusztították az ausztráliai megafaunát, és hozzájárultak a jégtakarók növekedéséhez, akár az észak-ausztráliai vörös okra kéznyomok keletkezését is magyarázhatták. A kutatók arra gyanakodnak, hogy a vörös anyaggal a korai emberek az ózonréteg eltűnése miatt megnövekedett ultraibolya sugárzás ellen védekezhettek, a barlangi életmód pedig azért terjedt el éppen ebben az időben, mert az emberősök a föld alatti üregekbe húzódva próbálták átvészelni a kíméletlen körülményeket. A neandervölgyiek kihalásához pedig a szűkülő túlélési lehetőségek miatt kialakult versengés is hozzájárulhatott Turney szerint.
A Brit Antarktisz-kutatás időjárás- és légkörkutatásért felelős vezetője, Richard Horne szerint a 42 ezer évvel ezelőtti változás környezeti hatásai valószínűleg nem voltak annyira szélsőségesek, mint a Science-ben megjelent tanulmány leírja. A kutatásban nem részt vevő szakember szerint valószínűtlen, hogy a Föld mágneses mezeje teljesen eltűnt volna.
A Koppenhágai Egyetem szakértője, Anders Svensson szerint a grönlandi és antarktiszi jégmagminták dsem igazolják, hogy abban az időben ilyen drámai változások mentek volna végbe. Igaz, nem is zárják ki, mivel az ózonrétegben történt változások és a megnövekedett UV-sugárzás emberre gyakorolt hatása nem is következtethető ki ezekből a mintákból.
Chris Stringer, a londoni Természettörténeti Múzeum kutatója fontosnak nevezte a munkát, de szerinte nem ezzel magyarázható a barlangrajzok megjelenése, ezek ugyanis már jóval a Laschamps esemény előtti időkben felbukkantak az indonéziai Celebeszen. A neandervölgyiek kihalásához a környezeti változások hozzájárulhattak, de ez a faj nemcsak Európában élt, az ázsiai kihalásuk vélhető időpontjáról pedig csak nagyon gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?
A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.
Globális klímakatasztrófák pusztíthatták ki a Homo sapiens riválisait
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Rekonstruálták a földi élet történetének legsötétebb napját, felbolydult a paleontológustársadalom
Egy kisbolygó becsapódása 66 millió évvel ezelőtt tömeges kihalást okozott, és véget vetett a nem-madár dinoszauruszok uralmának a Földön. Most úgy tűnik, hogy kutatók a becsapódás utáni órák eseményeit rekonstruálták egy észak-dakotai lelőhelyen.
