Globális klímakatasztrófák pusztíthatták ki a Homo sapiens riválisait
A globális éghajlat drasztikusabb változásai meghatározó szerepet játszottak a Homo nemzetséghez tartozó fajok kihalásában – állítja az az olasz, brit és brazil kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport, amely a rangos Cell kiadója által gondozott One Earth folyóiratban publikálta következtetéseit.
A kutatók egy közel háromezer régészeti feltárás leleteit és eredményeit tartalmazó adatbázis alapján az éghajlat statisztikai modellezésével rekonstruálták az elmúlt 5 millió év klimatikus viszonyait, pontosabban a jelentősebbnek gondolt változások körülményeit.
A nemzetközi kutatócsoport hat Homo fajra, illetve alfajra összpontosított, azon praktikus okból, hogy részletes lelet- és tudásanyag a Homo habilis, a Homo ergaster, a Homo erectus, a Homo heidelbergensis, a Homo neanderthalensis és ugye a Homo sapiens esetében áll rendelkezésre.
A kutatók úgy találták, hogy az öt letűnt faj közül három esetében – H. erectus, H. heidelbergensis és H. neanderthalensis – hirtelen, erőteljes éghajlatváltozás következett be a bolygón közvetlenül azelőtt, hogy ezek a fajok kihaltak volna. A klíma mindhárom esetben rövid idő alatt 3-5 Celsius-fokkal hűvösebb, a heildelbergieknél és a neandervölgyieknél szárazabb, a H. erectusnál pedig csapadékosabb lett.
A kutatók a Homo fajok elterjedtségét vizsgálva arra jutottak, hogy a H. erectus és a H. heidelbergensis élőhelye több mint felére csökkent a klímaváltozás miatt. A neandervölgyiek pedig életterük körülbelül egynegyedét veszítették el rövid idő alatt. A tanulmány szerzői szerint az utóbbi esetben a mai ember őseivel való rivalizálás sem elhanyagolható, ahogy a többi Homo fajnál is hatással lehettek más faktorok is, ám az éghajlati tényezők jelentősen befolyásolták a táplálékforrásokhoz való hozzáférést, így a túlélési esélyeket.
A kutatók elismerik, hogy a múltbéli klímakatasztrófák nem mindegyike vezetett feltétlenül kihalási eseményekhez, ám az éghajlati modellek és a leletanyag összevetése arra utal, hogy a szóban forgó fajoknál jelentős szerepe volt az éghajlat megváltozásának. Mindez annak fényében mindenképpen megfontolandó tanulságokkal szolgál, hogy az ismertebb és legvalószínűbb szcenáriók szerint a Föld átlaghőmérséklete akár 3-5 fokkal is emelkedhet a 21. század végére.
Az energetikával és a klímakutatással kapcsolatos tudományos eredmények bemutatását az ALTEO Csoport támogatta.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Az eddigi legősibb tervezett emberi táborhelyet fedezték fel egy dél-afrikai barlangban
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Átrajzolja az emberré válás evolúciós törzsfáját a 3,8 millió évvel ezelőtt élt előd koponyája
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.