A 3,3 milliárd dolláros kérdés: mivel hozzuk haza a Marsról a Perseverance begyűjtött mintáit?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A NASA méregdrága űrlaboratóriuma, a február 19-én sikeres leszállást végrehajtó Perseverance marsjáró a legfejlettebb és legdrágább ember alkotta űreszköz, ami eljutott egy idegen bolygóra. A Jezero-kráterben landolt Perseverance a következő években az élet jelenlétére utaló jeleket fog keresni a Marson. Az eközben gyűjtött mintákat a Perseverance hipersteril tárolóedényekben helyezi el, majd visszasüllyeszti a karosszéria mögé a tárolókat.

Egy dologra nem képes: nem küldheti haza a begyűjtött mintákat.

Mivel nem sokra mennénk egy hipermodern űrlaborral, ha nem tudnánk kihasználni a kutatási eredményeit, a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) már készül a Mars Sample Return projektre, amellyel visszajuttatnák a Földre a talajmintákat. Az ösztöndíj első részletét az amerikai fegyver- és repülőgépgyártó vállalat, a Northrop Grumman Systems kapta.

„A NASA a Mars Ascent Propulsion System (MAPS) szerződést az elktoni Northrop Grumman System Corporationnek ítéli; ebből finanszírozhatják az ügynökség Marshall Space Flight Centerben végzett hajtómű-fejlesztését, és az űrben végrehajtott küldetésekhez szükséges eszközök gyártását.”

olvasható a hivatalos sajtóközleményben. A Northrop Grummannak ítélt szerződés értéke 60,2-84,5 millió dollárra tehető; az eszközök 14 hónapos fejlesztési ideje a bejelentést követően azonnal megkezdődik.

Fantáziarajz a Marson landoló visszatérő egységről. A földi egység landolás után átveszi a begyűjtött mintákat a Perseverance-től, majd visszajuttatja azokat Mars körüli pályára, hogy a keringő egységhez való csatlakozás után visszatérhessen a Földre.Illusztráció: NASA / Caltech

A Mars Return Mission egyszerre két járművet küldene a Marsra:

  • Az első űreszköz landolna a Mars felszínén, találkozna a Perserverance-szel, átvenné tőle a mintákat, majd felszállás után bolygó körüli pályára állna. A MAPS-projekt a felszálláshoz szükséges technológia kifejlesztésére irányul.
  • A második űreszköz Mars körüli pályán keringve várná, hogy a földi egység begyűjtse a mintákat, visszatérjen a repülő egység keringési magasságára, majd csatlakoznának, pályát módosítanának, és visszatérnének a Földre.

Az eredeti terv szerint a mintabegyűjtő űreszközt 2026-ban indítanák, 2028-ban landolhatna a Marson, és 2031-re juttathatná vissza a mintákat a Földre. Ezek nem kőbe vésett dátumok, és lehet, hogy a Perseverance-küldetés alakulásának függvényében még változni fognak; egy független testület nemrég jóváhagyta a misszió határidejének (és költségvetésének) bővítését.

A MAPS-projekt teljes büdzséje 3,3 milliárd dollár, amihez képest a Northrop Grumman 84,5 milliós szerződése aprópénznek tűnhet. Figyelembe véve, hogy a minták begyűjtése és visszajuttatása mennyire összetett műszaki folyamat, és mekkora mérnöki munkát igényel, nem lenne meglepő, ha megcsúsznának a határidők és elszállna a költségvetés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: