71 új fajt és 6 alfajt írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2020-ban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről-időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le.

A taxonómiai kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk, majd formális, tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálják az új taxont. 

2020-ban a múzeum 11 kutatója Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig 71 tudományra új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írt le. 

Az MTM-ben tavaly leírt 71 új faj közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. Az új állatfajok többsége rovar. 

A múzeum rovarászai 65 tudományra új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt. 

A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli. A kínai Wolong Nemzeti Természetvédelmi Területről egy új denevérfajt, a dél-koreai Ulleung-do és Dok-do szigetekről pedig két új zuzmófajt írtak le.

A magyar kutatók hat új alfajjal is gazdagították az ismert taxonok számát (négy ázsiai bagolylepke-alfaj és két orsócsiga-alfaj).

A 2020-ban leírt tudományra új fajok rendszertani eloszlása

Az MTM-ben 2020-ban leírt három új nemzetség egyike a Germanoplatidia fosszilis pörgekarú. Egy német magángyűjtő jó megtartású anyagának belső morfológiai vizsgálatával derült ki, hogy a Németországból korábban leírt felső-oligocén pörgekarúfaj egy eddig ismeretlen, új nemzetségbe tartozik.

A denevérész kutatók egy korábban Mianmarból leírt, és azóta Indiából, Nepálból, Vietnámból és Kínából is előkerült denevérfaj számára az új Mirostrellus nemzetséget állították fel. Ebből a denevérből mindössze néhány régi gyűjteményi példány volt ismert, melyet a múltban más és más nemzetségekbe soroltak, míg egy – az MTM és a Vietnámi Akadémia kutatói által vezetett – expedíción sikerült újabb egyedeket befogni. Ezek integratív taxonómiai vizsgálata (morfometria, részletes mikroszkópi morfológia és anatómia, ultrahang és DNS-szekvenciák elemzése) bizonyította, hogy a faj önálló nemzetséget képvisel.

Az újonnan leírt Mirostrellus denevérnemzetség eddig ismert egyetlen fajaFotó: Magyar Természettudományi Múzeum

Az új taxonok földrajzi eloszlása híven tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos erősségeit: Ázsia középső, keleti, déli részei és a Balkán-félsziget élővilágának feltárásában évszázados múltra visszatekintő, töretlen prominens szereppel büszkélkedhet múzeumunk, emellett Pápua Új-Guinea és Afrika zoológiai kutatása is erősen magán viseli a MTM egykori és mai szakembereinek névjegyét.

Az új fajok típuspéldányainak „szeniorját”, a Venturia biroi névre keresztelt új fürkészdarazsat még Bíró Lajos gyűjtötte 1902-ben Indiában. Azonban ennél is jóval régebbre, a 20–30 millió évvel ezelőtti oligocénbe repít vissza minket az újonnan felállított Germanoplatidia pörgekarú-nemzetség.

(Via MTM)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: