Herpeszjárvány dúl a lovak között Európában, Magyarországon is javasolt a karantén, a versenyeket felfüggesztették

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Nemzetközi Lovassport Szövetség (FEI) március 1-én hozott döntést arról, hogy március 28-ig azonnali hatállyal felfüggeszti a nemzetközi versenyeket az európai kontinens 10 országában az EHV (Equine Herpes Virus, lovak herpeszvírusa) rendkívül agresszívan terjedő idegrendszeri formája (EHV-1) miatt. A betegség kitörését a spanyolországi Valenciában észlelték, a CES Valencia Spring Tour-on 752 ló vett részt. Azóta már Belgiumban, Franciaországban és Németországban is regisztráltak megbetegedéseket – áll az FEI közleményében.

A nemzetközi szövetség ajánlásával és a környező országokban hozott rendelkezésekkel összhangban a Magyar Lovassport Szövetség (MLSZ) elnöksége is a lovasversenyek felfüggesztése mellett döntött, a kényszerszünet egyelőre március 16-ig tart, de az elnökség szerdán dönt a meghosszabbításról. 

(Update 2021.03.10. 16:30: Az MLSZ elnöksége március 28-ig meghosszabbította a lovasversenyek felfüggesztésének határidejét.) 

Az MLSZ és a Riderline.hu március 9-én este rendezett webináriumán Jármy Miklós, a FEI állatorvosa és Bakos Zoltán, az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszék és Klinika Belgyógyászatának vezetője számolt be az EHV-1 járvány jelenlegi helyzetéről.

Az EHV-1 vírus elektronmikroszkópos portréjaForrás: Wikipédia

Elterjedt betegség

A lovak embert nem fertőző herpeszvirusa világszerte nagy mértékben elterjedt a legkülönfélébb hobbi és sportállományokban. A szakirodalom szerint a magyarországi lovak szinte mindegyike átesik a gyakran tünetmentes fertőzésen, legkésőbb első életévében. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, a légúti váladékot tartalmazó aeroszolok hordozzák a víruspartikulákat. Az állatorvosok szerint a kórokozó a legnagyobb mennyiségben a betegség heveny szakában és az azt követő néhány hétig ürül, a lovak azonban rendszerint életük végéig hordozók maradnak. A verseny jelentette stressz immunszuppresszív hatására a tünetmentes fertőzött lovak is tömegesen üríthetik a vírust, ami a fogékony állatok között nagyon gyorsan terjed. 

A Lógyógyászati Tanszék és Klinika Belgyógyászatának vezetője elmondta: mivel az EHV sajátossága, hogy a T-limfocitákat támadja, és képes a sejteken belüli terjedésre, az immunrendszer gyakran nem ismeri fel. Ez a magyarázata annak is, hogy többféle tünetet produkál a fertőzött szervezetben.  

A két legjelentősebb vírus szerotípus az EHV-1 és az EHV-4. Az előbbi fertőzése légúti tünetekkel, vetéléssel, illetve idegrendszeri tünetekkel jár, az utóbbi, Valenciában tömeges fertőzést okozó elsősorban légzőszervi elváltozásokat okoz és csak elvétve vezet vetéléshez vagy idegrendszeri tünetekkel járó betegséghez. 

Állatorvosi vizsgálat a COVID-19 pandémia idején FranciaországbanFotó: ROMAIN LONGIERAS/Hans Lucas via AFP

Idegrendszeri tünetek

A szakirodalom szerint az EHV-1 neurológiai formája előfordulhat az EHV-1 légzőszervi vagy abortuszos formája előtt vagy után. A neurológiai tünetek önmagukban is előfordulhatnak. A myeloencephalitis jelei a következők:

  • láz (4-10 nappal az alábbi jelek előtt);
  • csökkent mozgáskoordináció;
  • csöpögő vizelet;
  • a farok tónusának elvesztése;
  • gyengeség a hátsó végtagokban;
  • falnak, korlátnak támaszkodás;
  • egészséges körülmények között sohasem tapasztalható ülő pozíció kutyák módjára;
  • hátulsó és/vagy elülső végtagok bénulása.
Herpeszvírustól lebénult ló kezeléseFotó: Stephen Reed/ The Horse

Bakos és Jármy szerint az idegrendszeri forma esetében a heveny hurutos tünetek időszakában vagy röviddel ezután, akár légúti tünetek nélkül is kialakulhat a bénulás. A beteg állatok hátulsó lábaikon bizonytalanul állnak, rogyadozva és csak nehézkesen járnak, húgyhólyag-atonia és végbélbénulás is jelentkezhet náluk. Súlyosabb esetekben a gyengeség az elülső végtagokra is kiterjed, és a keresztgyengeség bénulássá fokozódhat, majd az állatok nem tudnak felkelni. Az enyhébb esetek megfelelő kezelés mellett akár teljesen meggyógyulnak, a súlyosabb esetekben mozgászavarok maradnak vissza, és az is gyakori, hogy a betegség elhullással jár.

A fertőzés igen súlyos következménye a vemhes kancák vetélése, ami jellemzően a vemhesség 8.-10. hónapjában következik be (a lovak 11 hónapig vemhesek), a fertőzés időpontjától függetlenül. Fogékony állományokban akár a kancák 30-40 százaléka is elvetélhet. Néha rendes időre gyenge, életképtelen csikó születik, aztán napokon belül elpusztul.

Járványhelyzet

A hivatalos adatok szerint Európában jelenleg 160 ló van karanténban, több, mint 80 egyed mutatja a tüneteket, 6 példány pedig már elpusztult. De mivel még a február 22-én kihirdetett karantén előtt sokan hazatértek lovukkal, több országban várható még gócpontok kialakulása. Belgiumban, Franciaországban, Németországban, és Svájcban már regisztráltak a versenyen részt vett lovaknál tüneteket.

Bakos és Jármy információi szerint a valenciai vírusváltozat szekvenálása már zajlik, de a FEI naprakész informatikai versenyadatbázisa segítségével végzett kontaktkutatás alapján úgy tűnik, hogy Magyarországra még nem érkezett meg a járvány. Szerintük a jelenlegi állás szerint a szigorú karanténszabályok és az általános higiéné betartása védelmet jelenthet a hazai állománynak, már csak aért is, mert az oltás lassíthatja ugyan a járvány terjedését, de teljes védelmet nem nyújt: az idegrendszeri tüneteket okozó EHV-1-es vírustörzsek képesek átjutni a vakcinával felturbózott immunrendszer védelmi vonalán. Ezt bizonyítja, hogy a Spanyolországban megbetegedett és elhullott állatok is oltottak voltak.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: