Közös holdbázist építene Kína és Oroszország

Közös holdbázis építene Kína és Oroszország. A március 9-én bejelentett együttműködési megállapodáshoz más országok még nem csatlakoztak, de a partnerek szívesen látnak minden államot és űrügynökséget, aki részt venne az ILRS (International Lunar Research Station, nemzetközi holdkutató állomás) létrehozásában.

A célkitűzés persze nem jelent konkrét cselekvési tervet. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye is leszögezi, hogy a két ország közti űrprojekt feltételeit együttműködési nyilatkozatban (memorandum of understanding) rögzítették. A közlemény így írja le az ILRS-projektet:

„Átfogó tudományos kutatásra és kísérletezésre alkalmas, hosszú távú önálló működésre is képes bázis, ami a Hold felszínén és Hold körüli pályán végez multidiszciplináris és többcélú tudományos tevékenységet: például a Hold feltárását és hasznosítását, holdalapú megfigyeléseket, tudományos alapkísérleteket, és műszaki ellenőrzést.”

A kínai-orosz projekt tehát egy önálló, állandó földi utánpótlási igény nélküli holdbázis kialakítását célozza. A bázis felszíni és Hold körüli pályán működne, és feltárná a Hold hasznosítható erőforrásait, és tesztelhetővé válnának azok az elméletben már létező, de a gyakorlatban ki nem próbált fejlesztések és eljárások, amik a Földön kívüli élet feltételeit biztosíthatják.

Bár sem Kína, sem Oroszország nem landolt még a Holdon ember által irányított járművel, az ILRS-projektnek nem szabtak határidőt, így egyelőre fölösleges azt a kérdést feszegetni, hogy mikor kezdődhet az építkezés. A projektnek ugyanakkor jó esélyei vannak a megvalósulásra. Oroszország űr- és rakétatechnológiája továbbra is a világ élvonalába tartozik, Kína pedig egyre fejlettebb űrállomásokat és más űreszközöket gyártott a közelmúltban. Az amerikai űrsiklóprogram leállítása és a SpaceX első emberes űrrepülése, azaz 2011 és 2020 között csak Kínának és Oroszországnak voltak olyan eszközei, amik embert juttathattak az űrbe.

Amerika ebből a dobásból kimarad

A Kínai Nemzeti Űrhivatal szerint az ILRS-projekthez bármelyik nemzet és ügynökség csatlakozhat, de valószínűtlen, hogy a felek együttműködő partnerre találnának az Egyesült Államokban. Ennek a fő akadálya, hogy a NASA nem dolgozhat együtt Kínával. Az amerikai űrkutatás évtizedek óta dolgozik együtt közös űrprojekteken az oroszokkal; a közös munkát az 1970-es években kezdték el. A NASA azonban – ahogy arra a Diplomat cikke is rámutat – nem csatlakozhat olyan űrprogramhoz, amiben Kína is részt vesz.

Az Egyesült Államok már az 1980-1990-es években is ragaszkodott hozzá, hogy Kína ne szálljon be a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésébe, 2011-ben pedig Barack Obama törvényben tiltotta meg, hogy a NASA kínai űrhivatalokkal dolgozzon együtt, illetve hogy kínai beszállítók alkatrészeit használják az űreszközeikben.

Kínát az amerikai tiltás sem tántorította el attól, hogy megépítse a saját űrállomásait. A lassan elöregedő Nemzetközi Űrállomást elnézve úgy tűnik, hogy Oroszországot – az Egyesült Államok legfontosabb partnerét az ISS-ben – az amerikaiak rosszallása nem fogja eltántorítani az ILRS-projekttől. És ha megépül a holdbázis, és nem változtatnak az amerikai törvényi szabályozáson, az együttműködési tilalom lehetetlenné fogja tenni, hogy az amerikai űrhajósok akár csak látogatóként is felkeressék az első holdbázist.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás