Közös holdbázist építene Kína és Oroszország
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Közös holdbázis építene Kína és Oroszország. A március 9-én bejelentett együttműködési megállapodáshoz más országok még nem csatlakoztak, de a partnerek szívesen látnak minden államot és űrügynökséget, aki részt venne az ILRS (International Lunar Research Station, nemzetközi holdkutató állomás) létrehozásában.
A célkitűzés persze nem jelent konkrét cselekvési tervet. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye is leszögezi, hogy a két ország közti űrprojekt feltételeit együttműködési nyilatkozatban (memorandum of understanding) rögzítették. A közlemény így írja le az ILRS-projektet:
„Átfogó tudományos kutatásra és kísérletezésre alkalmas, hosszú távú önálló működésre is képes bázis, ami a Hold felszínén és Hold körüli pályán végez multidiszciplináris és többcélú tudományos tevékenységet: például a Hold feltárását és hasznosítását, holdalapú megfigyeléseket, tudományos alapkísérleteket, és műszaki ellenőrzést.”
A kínai-orosz projekt tehát egy önálló, állandó földi utánpótlási igény nélküli holdbázis kialakítását célozza. A bázis felszíni és Hold körüli pályán működne, és feltárná a Hold hasznosítható erőforrásait, és tesztelhetővé válnának azok az elméletben már létező, de a gyakorlatban ki nem próbált fejlesztések és eljárások, amik a Földön kívüli élet feltételeit biztosíthatják.
Bár sem Kína, sem Oroszország nem landolt még a Holdon ember által irányított járművel, az ILRS-projektnek nem szabtak határidőt, így egyelőre fölösleges azt a kérdést feszegetni, hogy mikor kezdődhet az építkezés. A projektnek ugyanakkor jó esélyei vannak a megvalósulásra. Oroszország űr- és rakétatechnológiája továbbra is a világ élvonalába tartozik, Kína pedig egyre fejlettebb űrállomásokat és más űreszközöket gyártott a közelmúltban. Az amerikai űrsiklóprogram leállítása és a SpaceX első emberes űrrepülése, azaz 2011 és 2020 között csak Kínának és Oroszországnak voltak olyan eszközei, amik embert juttathattak az űrbe.
Amerika ebből a dobásból kimarad
A Kínai Nemzeti Űrhivatal szerint az ILRS-projekthez bármelyik nemzet és ügynökség csatlakozhat, de valószínűtlen, hogy a felek együttműködő partnerre találnának az Egyesült Államokban. Ennek a fő akadálya, hogy a NASA nem dolgozhat együtt Kínával. Az amerikai űrkutatás évtizedek óta dolgozik együtt közös űrprojekteken az oroszokkal; a közös munkát az 1970-es években kezdték el. A NASA azonban – ahogy arra a Diplomat cikke is rámutat – nem csatlakozhat olyan űrprogramhoz, amiben Kína is részt vesz.
Az Egyesült Államok már az 1980-1990-es években is ragaszkodott hozzá, hogy Kína ne szálljon be a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésébe, 2011-ben pedig Barack Obama törvényben tiltotta meg, hogy a NASA kínai űrhivatalokkal dolgozzon együtt, illetve hogy kínai beszállítók alkatrészeit használják az űreszközeikben.
Kínát az amerikai tiltás sem tántorította el attól, hogy megépítse a saját űrállomásait. A lassan elöregedő Nemzetközi Űrállomást elnézve úgy tűnik, hogy Oroszországot – az Egyesült Államok legfontosabb partnerét az ISS-ben – az amerikaiak rosszallása nem fogja eltántorítani az ILRS-projekttől. És ha megépül a holdbázis, és nem változtatnak az amerikai törvényi szabályozáson, az együttműködési tilalom lehetetlenné fogja tenni, hogy az amerikai űrhajósok akár csak látogatóként is felkeressék az első holdbázist.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A Holdon talált óriásalagútban épülhet meg az első holdbázis, a Mars-kolonizáció főpróbája
Egy japán szonda bukkant rá arra az 50 kilométer hosszú barlangra, ami kedvező, biztonságosnak vélt környezete miatt alkalmas lehet egy holdbázis helyszínének. Az egyre olcsóbb technológiáknak köszönhetően innen már csak egy ugrás a Mars.
Annyi jeget találtak a Holdon, hogy az talán még egy holdbázist is elláthat vízzel
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
A római Pantheonról mintáznák a NASA első holdbázisát
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.