A római Pantheonról mintáznák a NASA első holdbázisát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az utolsó emberes küldetését 1972-ben letudó Apollo-program után jó ötven évvel a NASA újra embereket kíván küldeni a Holdra, 2024-ig. Az Artemis-program egyik nagy újítása az lesz, hogy az űrhajósok ezúttal le is táboroznak az égitesten, az élet- és munkakörülményeket biztosító holdbázis körül azonban egyelőre még rengeteg a kérdés.

Például azt sem lehet tudni, hogy milyen építészeti megoldásokkal igyekeznek leküzdeni a légnyomás vagy a kozmikus sugarak akadályait. Az Arizonai Egyetem csillagászai egy friss tanulmányban erre tesznek javaslatot, ráadásul egy ősi módszerre alapozva, a görög és római építészetre támaszkodva.

A kutatók szerint a Hold sarkvidékén létesített bázis építéséhez, az élelmiszerek termeléséhez, valamint a légkör élhetővé varázslásához közvetlenül fel lehet használni a Nap energiáját, és így egy 2000 négyzetméteres területen 40 ember számára lehetne biztosítani a megfelelő életkörülményeket.

Átreusz kincsesháza Mükénében (a, b) és a római Pantheon (c)Forrás: Woolf and Angel, 2020

A holdbázist a több mint kétezer éve épült római Pantheonról mintáznák: a kupola közepén vájt kör alakú nyílás koncentrált napfénnyel látná el az épület aljában termelt növényeket, miközben a 20-30 méter vastag, regolittömbökből készült fal megoldaná a magas légnyomás, valamint a kozmikus sugarak okozta problémákat.

A Földről így csak egyfajta anyagot kellene szállítani: a holdkőzetből készült téglák közötti apró réseket elfedő vékony műanyag réteget, a levegő szivárgásának megelőzése érdekében.

A föld alatti holdbázis vázlataForrás: Woolf and Angel, 2020

Bár az 50 méter átmérőjű bázis robotokkal végzett építése közel három évet is igénybe vehet, a tanulmány szerint az épület akár ezer évig is állhat – így a távoli jövőben akár tényleg olyan történelmi szerepet tölthet be, mint ma a Pantheon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: