„Ha valakinek felajánlják a kínai vakcinát, és visszautasítja, ne számítson arra, hogy mi majd két hónap múlva beoltjuk Pfizerrel”

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Magyarországon a koronavírus elleni oltást egy internetes kalkulátor alapján a jelenlegi trendek szerint egy harmincas éveiben járó, az oltási rendben semmilyen kockázati csoportba nem sorolható nő vagy férfi elméletileg körülbelül június elején kaphatná meg, és a sorban előtte lévők száma 2,1-2,5 millióra tehető. A rendelkezésre álló vakcinák mennyiségéről egészen március közepéig nem érkeztek reménykeltő hírek, a magyar oltási programban tapasztalható fejetlenség és a várakozás nyűge pedig sokakat arra késztetett, hogy a hivatalos állami oltás helyett más lehetőség után nézzenek. 

Az egyik reményekkel kecsegtető oltási alternatívát a Nemzetközi Oltóközpont Kft. ajánlja honlapján már tavaly augusztus vége óta. Eszerint ötezer forint előfoglalási díj befizetésével bárki felkerülhet a koronavírus elleni vakcináért jelentkezők listájára. A cég február elején levelet írt az előfoglalóknak, amiben az állt, hogy ha sikerül leszerződni az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagot kínáló egyik vakcinagyártóval, amellyel már személyes tárgyalások folynak, a legszerencsésebbek akár már március végén megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást. Egyelőre ez azonban csak jól hangzó ígéret, főleg azok után, hogy március 18-án, csütörtökön a Budapesti Főváros Kormányhivatala közölte: megvizsgálja, hogy a Nemzetközi Oltóközpont tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e azzal, hogy pénzért előjegyzést vesz fel, valamint hogy teljes körű és valós-e a cég honlapján az oltásra vonatkozó tájékoztatás.

Másfél hónapot biztosan csúszik a magánoltás 

Kámány Roland, a cég ügyvezető igazgatója a Qubitnek elmondta: a jelenlegi állás szerint a magánoltás másfél-két hónapot is csúszhat, mivel a februári levelük még azt az állapotot tükrözte, amikor Orbán Viktor miniszterelnök optimista becslései szerint március 15-ig már beoltották az idősebb korosztályt. Emiatt Kámány mindenkit arra buzdít, hogy aki teheti, oltassa be magát bármelyik vakcinával az állami rendszerben, és tekintsen a magánoltásra egyfajta tartalékként. 

„Ha valakinek felajánlják a kínai vakcinát, és azt visszautasítja, ne számítson arra, hogy mi majd két hónap múlva beolthatjuk Pfizerrel, mert nem tudjuk, hogy meg tudjuk-e oldani. Az a biztos, ha valaki megkapta az oltást, mert lehet, hogy nem marad holnapra. Ezt nem lehet tudni és nem szeretnék még véletlenül sem ilyen reményt árulni” – figyelmeztetett Kámány.

A cégvezető szerint amiatt kezdték el a magánoltás szervezését, mivel egyrészt Magyarországon is él több százezer külföldi, akik semmilyen módon nem jelennek meg az oltási rendben, másrészt a vakcinamennyiség növekedésével szerinte egy idő után óhatatlanul meg kell jelennie ennek a lehetőségnek, ahogyan az az influenza elleni oltásoknál is történt. Azt Kámány a Qubit kérdésére sem árulta el, hogy jelenleg hányan várakoznak náluk az oltóanyagra. A Telex egy korábbi cikkéből annyi derül ki, hogy tavaly november 28-ig összesen 4997 előfoglalás történt a Nemzetközi Oltóközpont rendszerében, és 24 985 000 forint érkezett a cég számlájára. 

Etikus árképzés?

Kámány elmondta, hogy a befizetett összegek azóta is egy erre a célra létrehozott, külön számlán találhatóak, amit másra nem használnak. Akit 2021 decemberéig nem sikerül beoltaniuk, vagy aki végül nem veszi igénybe a szolgáltatásukat, annak visszautalják az előfoglalási díjat, és a költségeket is ők viselik. 

Ha sikerül beszerezni az oltóanyagot, annak árát igyekeznek tízezer forint alatt tartani. Az előzetes számítások szerint így a teljes vakcináció két oltással és az oltásbeadás díjával 25 ezer forint körüli összeget tenne ki. Kámány szerint a gyógyszeriparban a bevett kereskedelmi gyakorlat az, hogy egy termékre az importőr 1-4 százalék hasznot, a kiskereskedelmi szereplők, például egy gyógyszertár pedig körülbelül 10 százalékot tesznek. A Nemzetközi Oltóközpont vezetője nem tartaná etikusnak, ha ettől a gyakorlattól bárki eltérne, és úgy véli, a vakcinagyártók nem is engednék ki a vakcinákat a kezükből úgy, hogy utána azok tízszer annyiért bukkanjanak fel a piacon – még ha így többet is kereshetnének.

Pesszimista és optimista forgatókönyvek

Kámány forgatókönyve szerint több faktor együttállására is szükség van ahhoz, hogy a Nemzetközi Oltóközpont magánoltása két hónap múlva elérhetővé váljon azoknak, akik előre foglaltak. Egyrészt meg kell állapodniuk egy vakcinagyártóval. A cég a Magyarországon engedélyezett mind az öt vakcina előállítójával folytat tárgyalásokat: közvetlenül kapcsolatba lépett a Modernával, az AstraZenecával, valamint a Pfizer magyarországi képviseletével, emellett a kínai és az orosz oltásról is tárgyal, sőt Kuba felé is tekintget, ahol nemrég kezdték meg a helyi fejlesztésű vakcina harmadik fázisú tesztelését. A cégvezető szerint a tárgyalásaik során nem csupán a saját, pár tízezres vakcinamennyiségükről esik szó, hanem nagyobb volumenről is, és ha sikerül bárkivel dűlőre jutniuk, az állami oltóprogramba is igyekeznek becsatornázni az oltóanyagot. Arra a kérdésre, hogy az állami szereplők és a Nemzetközi Oltóközpont között van-e erre vonatkozóan bármiféle megegyezés, nemmel válaszolt.

A másik fontos tényező Kámány szerint az, hogy a magyar társadalomnak el kell érnie az átoltottság bizonyos fokát: „nyilván nem megengedhető, hogy előbb oltsuk a 30-40 éves üzletembereket, mint mondjuk az állam a nagymamákat”, ezért a magánoltás várhatóan akkor kezdődhet el, ha az állam a társadalom legszélesebb körében kezdi meg a vakcinációt, vagyis elérünk az oltási rend 8. csoportjához, azokhoz a 18-59 év közötti állampolgárokhoz, akik semmilyen kiemelt csoportba nem tartoznak. 

Kámány szerint mindenesetre az is előfordulhat, hogy az állam ekkor sem engedélyezi a magánoltást, hanem ehelyett a magánúton, esetlegesen az ő tárgyalásaik során szerzett vakcinamennyiséget bevonja az állami program keretei közé. A cégvezető ezt nem tekintené einstandnak; úgy számol, hogy az állam ebben az esetben kifizetné a magánegészségügy szolgáltatásait. Hozzátette, az sem biztos, hogy Magyarországnak többe kerülne, ha a vakcinációt a magánegészségügyi szolgáltatókkal oldanák meg, és nem a háziorvosi rendszert terhelnék plusz feladatokkal plusz juttatásért, például a hétvégékre kiosztott 80 ezer forintos napidíjért. A cégvezető legrosszabb forgatókönyve mindenesetre az, ha mondjuk az állam akkor is bevonja az oltóanyagukat, ha már elegendő áll rendelkezésre, és egyáltalán nem engedélyezi nekik az oltást.

Akár napi háromezer embert is beoltanának

Mindenesetre ha a Nemzetközi Oltóközpontnak sikerül vakcinához jutnia, arról azonnal értesíti majd a regisztráltakat, akik eldönthetik, hogy beoltatják-e magukat a rendelkezésre álló vakcinával, vagy még jobb esetben választhatnak is a vakcinatípusok közül. Ha valaki rábólint az oltóanyagra, elindul az oltási folyamat, ha nem, akkor a cég vagy visszatéríti az előfoglalási díjat, vagy az előfoglaló vár egy következő vakcinára. Kámány szerint az a cél, hogy csak annyian kapják meg az oltást, akik befizették a foglalót; nem szeretnék, hogy az oltakozók megrohamozzák a központot.

A cégvezető elmondta, hogy informatikailag és térben kidolgozva is kétféle oltási rendszert készítettek elő: az egyiket a meglévő erőforrásaikra optimalizálták, a másikhoz plusz oltópontokat vonnának be. Az első esetén, amikor három rendelőben vehetnék fel a páciensek az oltásokat (Kámány szerint naponta maximum 600 embert tudnának beoltani), míg a második változatban egy megfelelő helyszínen, például egy sportcsarnokban, akár háromezer fő vakcinációját is meg tudnák oldani. Hozzátette, ezek bármelyikének engedélyezése szintén a hatóságokon múlik, de azt sem tartja kizártnak, hogy a magánegészségügyi szolgáltatókat kidolgozott oltási terveikkel együtt az állam egyszerűen bevonja majd az oltási kampányba. 

Szerencsevadászok lennének?

A kormány eddigi hivatalos lépéseiből egyelőre mindenesetre nem az látszik, hogy integrálni igyekezné a Nemzetközi Oltóközpontot saját terveibe. A jelenleg futó vizsgálaton kívül a vállalkozás ellen már tavaly novemberben is indított eljárást a fogyasztóvédelem, majd február elején egy kormányhivatali határozat kötelezte a társaságot „megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt” arra, hogy egyértelművé tegye, magáncégként dolgozik. A hatóságok szerint ugyanis a „nemzetközi oltóközpont” kifejezés kizárólagos használatával azt a látszatot keltette, hogy összefüggésbe hozható állami szervvel, és a vakcinát előfoglalók az állam által szervezett oltásra regisztrálhatnak. Ennek elkerülésére a cég azóta elhelyezett egy linket a nyitóoldalán, amelyen keresztül az oldalra látogatók az állami oltásra regisztrálhatnak. 

Kámány azokat a vádakat határozottan visszautasította, miszerint cégük szerencsevadászatot végezne, és elmondta: a „nemzetközi oltóközpont” megnevezés az általuk 13 éve gyakorolt oltási tanácsadásra és elsősorban külföldi utak esetére kötelezően előírt és ajánlott oltások beadására utal. Tapasztalatuk és felkészültségük miatt vágtak bele a koronavírus elleni vakcinapiac meghódításába, ami a gumikesztyűk vagy a maszkok piacához képest természetesen sokkal szigorúbban szabályozott. A gyártás egész folyamata és a vakcina visszakövethetősége alapvető követelmény a nyugati gyártóknál; ahogy Kámány mondta: „ez azért nem úgy működik, hogy ma éppen találtam tízezer vakcinát valahol, és megveszem”.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkeink: