Kuba válasza a koronavírus-járványra: tengerpart, mojito és saját fejlesztésű vakcinák
Miközben az amerikai gazdasági szankciók miatt a kubaiak reggelente órákat állnak sorban a boltok előtt alapvető élelmiszerekre és gyógyszerekre várva, a karibi szigetország egészségügyi rendszere és fejlett biotechnológiai szektora négy koronavírus elleni vakcinajelöltet termelt ki, amelyek közül kettő, a Soberana 02 és az Abdala márciusban a klinikai vizsgálatok harmadik fázisába lépett.
Kuba lehet az első latin-amerikai ország, amely saját koronavírus elleni oltóanyaggal áll elő, és azt reméli, hogy az elkövetkező hónapokban 100 millió dózist gyárt le a hazai fejlesztésű vakcinából. Ezzel a tervek szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát, a fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
Nincs turista, nincs kávé
Az Egyesült Arab Emírségek, Florida, Izrael és Dubaj után Kuba is a koronavírus elleni oltóanyagot használná a turisták visszacsalogatására és kivéreztetett gazdasága újraélesztésére. Habár a Soberana 02 még csak a harmadik fázisú tesztelésnél tart, január 23-án a venezuelai TeleSUR TV-csatornán már levetítették az első reklámszpotot, amelyben Vincente Vérez, a havannai Finlay Intézet igazgatója fülbemászó kubai dallamok és pálmafák között arra biztatja a külföldieket, hogy márciustól kezdve nyugodtan foglaljanak repülőjegyet Kubába, ahol minden lesz, mi szem-szájnak ingere: strand, Karibi-tenger, mojito és vakcina.
Nem csoda, hogy a szigetországban megpróbálnak minden eszközt megpróbálnak bevetni a turisták visszacsalogatására. A Trump-adminisztráció idején szigorított szankciók és a patinás brit utazási iroda, a Thomas Cook csődje miatt Kuba már 2019-ben is 9 százalékkal kevesebb turistát fogadott, mint egy évvel korábban, 2020 azonban totálisan lenullázta az ország első számú bevételi forrását. Az év első felében, mielőtt Kuba március 24-én teljesen lezárta volna határait a turisták előtt, még egymillióan érkeztek az országba, a korábbi évek látogatószámának mintegy negyedét jelentő szám azonban egész évre ennyiben is maradt. A gazdaság leállása után Kuba az import drasztikus csökkentésére kényszerült, ami a mindennapi árucikkek kínzó hiányához vezetett. Alig akad kávé, tej vagy más alapvető élelmiszer, hiánycikk az üzemanyag, és egyre hosszabbak a szupermarketek előtt kígyózó sorok.
Minden ellene szólt, a járvány mégis megkímélte Kubát
A lezárások okozta fájdalmas, egyes becslések szerint 11 százalékos gazdasági visszaesés és az ország fejlett egészségügyi rendszere együttesen eredményezte, hogy Kuba a többi országhoz képest eddig viszonylag kevés áldozattal vészelte át a koronavírus-járványt. A tavalyi év végére pénzszűkébe kerülő ország a decemberi ünnepi szezonra végül megnyitotta a határokat a látogatók előtt, és szakértők szerint elsősorban ez az oka az utóbbi időben az esetszámok elszabadulásának.
A hivatalos feljegyzések szerint a SARS-CoV-2-t három olasz turista hurcolta be az országba tavaly március elején, és a hatóságok március 20-án már bezárták az iskolákat és az üzleteket, néhány nappal később pedig a határokat is, bevezették a kötelező maszkviselést és elkülönítették a pozitív COVID-19-tesztet produkáló betegeket.
A 11,34 milliós országban a statisztikák szerint eddig mintegy 67 ezer esetet regisztráltak, és összesen 397-en vesztették életüket a járványban, ami 0,6 százalékos halálozási arányt jelent. Viszonyításképpen a 9,77 milliós Magyarországon több mint 586 ezren betegedtek meg, és több mint 18 ezren vesztették életüket a COVID miatt, ami 3,2 százalékos halálozási arányt jelent. Kubában annak ellenére sikerült visszaszorítani a terjedést, hogy Michael Bustamante, a Floridai Nemzetközi Egyetem professzora szerint a szigetország hírhedt a javak központilag vezényelt elosztásakor tapasztalható hosszú sorokról, ami csökkenti a fizikai távolságtartás lehetőségét, miközben az egészségügyi rendszer a kubai gazdasághoz hasonló eszköz- és alapanyaghiánytól szenved. Ráadásul a latin-amerikai országok között Kubában a legmagasabb az idősek aránya.
A jól szervezett alapellátás a védekezés kulcsa
A kubai példa ugyanakkor rámutat, hogy a rossz gazdasági helyezetben milyen fontos a jól képzett és nagy létszámú egészségügyi személyzet a járvány elleni küzdelemben. Kubában a világon a legmagasabb az ezer főre jutó orvosok száma (8,19) - Magyarországon ugyanez 3,4 - és ott az egyik legerősebb az egészségügyi alapellátás. A kubai rendszer alapját jelentik a mintegy ezer emberből álló kisebb közösségek, ahol legalább egy családorvos és nővér teljesít szolgálatot. Az egészségügyi személyzet rögtön a járvány elején egy orvosi kérdőívvel ajtóról ajtóra végigjárta a hozzájuk tartozó területeket, hogy tájékoztassa az embereket a vírusról, és így gyorsan azonosították és elszigetelték a potenciális eseteket is. Ez a kérdőíves módszer nem idegen a kubai ellátástól: az orvosi csapatok időről időre, legalább évente egyszer végiglátogatják a betegeiket, hogy kikérdezzék őket egészségügyi állapotukról, és felmérjék az esetleges kockázatokat.
A kubai orvosok és nővérek már 2020 januárjának végén, két hónappal a vírus megérkezése előtt továbbképzést kaptak a koronavírus-fertőzés azonosításából, és mire az első eseteket jelentették, a kubaiak többsége már megvitatta egy helyi orvossal, mire számíthat. Ez a rendszer hatékonyan ágyazott meg a kontaktkutatásnak, az esetek elszigetelésének és a tesztelésnek. Amilcar Perez-Riverol, a São Paulo-i Állami Egyetem kutatója szerint Kubában a rendkívül erős egészségügyi alapellátó rendszer főszerepet játszik a járvány megfékezésében.
Vakcina-nagyhatalom
Az erős talapzaton álló egészségügyet a kubai állam a korlátozott importlehetőségek miatt évtizedek óta innovatív gyógyszer- és vakcinafejlesztéssel támogatja meg. A nemzetközi szinten is elismert kubai biotechnológiai szektor volt az első, amely 1988-ban vakcinát gyártott az agyhártyagyulladás (Meningitis B) ellen, és annak is nekik sikerült a világon elsőként elejét venniük, hogy a HIV-vírussal fertőzött anyák átadják gyermekeiknek a kórokozót. Kubában az oltások túlnyomó többsége hazai gyártású, ezért nem volt kérdés, hogy a koronavírus ellen is saját vakcinát fejlesszenek, és különféle gyógymódokkal kísérletezzenek.
A koronavírus elleni küzdelemben három kubai gyógyszer, az Interferon alfa-2b, a Jusvinza (hivatalos nevén: CIGB 258) és az Itolizumab is ígéretesnek bizonyult az eddigi vizsgálatok alapján. A palettát tovább bővítik a vakcinajelöltek: az Abdala (CIGB-66), a Mambisa (CIGB-669), a Soberana 01 és a Soberana 02. Ez utóbbi konjugált vakcina, ami azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjének egy darabját tartalmazza, amely az emberi sejtekhez kötődve (konjugálódva) erősíti a vakcina hatásosságát és a vírus elleni immunvédelmet. Más vakcinákkal, például a Pfizer/BioNTech Comirnaty oltóanyagával ellentétben a Soberana 02 nem igényel különleges hűtést, ami jelentősen enyhítheti az alacsonyabb jövedelmű országok oltási programjainak esetében gyakran emlegetett logisztikai és adminisztratív nehézségeket.
Az oltóanyagot februárban kiskorúakon is elkezdték tesztelni, március eleje óta pedig 150 ezer kubainak, valamint 40 ezer iráninak adják be harmadik fázisú klinikai vizsgálat keretében, és egyebek mellett azt is vizsgálják, hogy ténylegesen három dózisban kell-e majd beadni az oltóanyagot. (A Kubához hasonlóan nyugati szankciók által sújtott Irán kényszerűségből fordult segítségért az ottani egészségügyi szervezetekhez még tavaly novemberben, miután úgy tűnt, hogy hivatalos nemzetközi csatornákon nem számíthat oltóanyagra.)
Kubában a vírusvariánsokra és az újrafertőződésre tekintettel elkezdték egy új oltóanyag, a Soberana Plus fejlesztését is. A CNN-nek kubai kutatók úgy nyilatkoztak, hogy már több mint 300 ezer dózis rendelkezésre áll a vakcinából, és igyekeznek felfuttatni a gyártást, mivel arra számítanak, hogy a klinikai vizsgálatokban a Soberana 02 biztonságosnak és hatásosnak mutatkozik majd. Még ha így is lesz, akkor is kérdés, hogy a gazdaságilag megroppant ország képes lesz-e több millió vakcina legyártására, amikor jelenleg alapvető fájdalomcsillapítókból és antibiotikumokból is hiány van.
A lemaradók vakcinája lehet
Mivel a várakozások szerint a kubai vakcinát olcsóbban adhatják az eddig engedélyezetteknél, az ott előállított oltóanyagok számos afrikai, dél-amerikai, közel-keleti és közép-ázsiai országban jelenthetnek alternatívát. A fent említett Irán mellett, amellyel az amerikai szankciók miatt nem szívesen kereskednek a nagy gyógyszergyárak, már bejelentkezett az oltóanyagra, Mexikóval tárgyalások folynak a klinikai vizsgálatok közös lefolytatásáról, Vietnám, Venezuela, Bolívia, Pakisztán, India, Suriname és Ghána pedig szintén jelezte, hogy igényt tartana a Soberana 02-re. Mivel a világ eddigi vakcinakészleteit zömmel a gazdag nyugati országok szippantották fel, a kevésbé tehetős államok kénytelenek új források után nézni, így Kuba kapóra jön a dél-amerikai, afrikai és közel-keleti államoknak.
Nem ez az első alkalom, amikor Kuba az egészségügyi diplomácia eszközeit veszi elő világpolitikai pozíciójának erősítésére, a „baráti” országok segítésére, szövetségesek keresésére. Havanna már az 1960-as években orvosokat küldött Algériába a függetlenségi háború idején, később pedig gyakran indított mentőcsapatokat Afrikába vagy a Karibi-térségbe. 2005-ben Fidel Castro felállította 1500 tagú, gyorsreagálású orvosi csapatát, a Henry Reeve Brigádot, hogy segítséget nyújtson az Egyesült Államoknak a Katrina-hurrikán okozta pusztítás után, de ezt Washington visszautasította. Később a több mint 7000 főre duzzadt alakulatot bevetették a nyugat-afrikai Ebola-járványban, Guatemalában, Mexikóban, Indonéziában és Kínában is.
A koronavírus-járvány kitörésekor a becslések szerint a Henry Reeve Brigádon kívül 24 500 kubai orvos dolgozott 58 különböző országban. Ez a CNBC számításai szerint azt jelenti, hogy a karibi szigetország több egészségügyi dolgozója teljesített szolgálatot külföldön, mint a G7-országokból összesen. John Kirk, a kanadai Dalhousie Egyetem Latin-Amerika-tanulmányokkal foglalkozó professzora szerint szokatlan rekord ez, a világ egyik legjobban őrzött titka. Mont mondta, „az orvoslás nemzetközi aspektusa a kubai DNS alkotórésze, és még a kubai alkotmány preambuluma is megemlíti, hogy Kubának kötelessége megosztani gyógyászati képességeit a fejlődő országokkal.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Programajánló. Az Energiahajó legújabb részében szakértőink arról vitáznak majd, hogy az adófizetők számára milyen valós költségei vannak az erősen környezetszennyező és veszteséges Mátrai Erőmű működtetésének, és van-e realitása a legújabban 2025-re várt zöldítési kísérleteknek? Március 29-én, hétfőn 18:00-tól Facebook Live-on. Ne maradj le!
